2017 óta halljuk, hogy az eSIM a jövő, és hogy minden készülékben ilyen fog működni a hagyományos, plasztik alapú áramkör helyett. Az IoT-vel, vagyis a Dolgok Internetével foglalkozó szakértők még korábban, 2014 óta ígérik, hogy előbb vagy utóbb minden eszköznek szüksége lesz egy integrált lehetőségre, amivel önállóan képesek csatlakozni a hálózathoz. Az utóbbi évek azonban mintha nem az eSIM terjedéséről szóltak volna, legalábbis Magyarországon nem ez látszik. Mi történt?

Az eSIM múltjáról és előnyeiről már 2018-ban írtunk egy posztot, ebből kiderült, hogy kevés hátrány mellett csaknem mindenkinek előnye származik belőle. A legnagyobb érv mellette mégis az, hogy az eSIM-et használó eszközökön a szolgáltatói hálózatokat könnyedén lehet váltogatni akár távolról, a világ másik feléről, hatalmas volumenben, ami épp az IoT kapcsán bukkant fel igényként. Akinek több ezer eszköze kommunikál világszerte, annak egy fizikai SIM-kártya csere nagyon-nagyon drága lépés a hagyományos, emberi munkát igénylő módszerrel.

Az Apple a harmadik generációs Apple Watch óráját, a Google pedig a Pixel 2-t mutatta be 2017-ben, amik már használták az eSIM lehetőségét. Egyre több mobiltelefon is elkezdte bevezetni az eSIM lehetőséget, így 2018-től a Google Trends tanúsága szerint egy korábbinál jóval nagyobb érdeklődés indult meg a megoldás iránt az internetezők részéről (a Google keresések aránya látható lent, százalékban):

Látható, hogy a hype 2018 után mérséklődött. Ugyanez a 2018-as év volt a maximumpontja a keresőkben az IoT-vel kapcsolatos érdeklődésnek is, látható, hogy az eSIM és a Dolgok Internete ebből a szempontból is összefügg:

Mi lehet a mérséklődés oka?

Magyarországon többek között az, hogy hiába kaphatóak az eSIM-lehetőséggel ellátott eszközök, ha a nagy szolgáltatóknak csak harmada kínál konkrét megoldást az elektronikus SIM-kártyára. A Telekomnál ugyanis évek óta működik az eSIM, aki például a mobiltelefonától függetlenül működő, internetes kapcsolatot és hanghívást felajánlani képes okosórát szeretne, akkor kénytelen itt előfizetni.

2017-ben a Vodafone sajtóosztálya azt írta egy válaszban, hogy elkötelezett támogatói a viselhető elektronikus kiegészítőknek, és hogy a szolgáltató a GSMA-vel együttműködésben “folyamatosan dolgozik a lakossági eSIM specifikáció meghatározásában annak érdekében, hogy a jövőben kereskedelmi forgalomban is megjelenhessenek ezek a megoldások”. Ennek három éve, és nem látható, hogy a cég mikor áll majd készen az eSIM bevezetésére. A poszt megjelenéséig ezzel kapcsolatban nem válaszoltak a kérdéseinkre.

A Telenortól sem kaptunk válaszokat, és információink szerint nincs éles teszt egyelőre náluk sem. Az eSIM egyelőre itt inkább zavart okoz, úgy értesültünk, hogy olyan készülékekben, ahol a Telenor SIM mellett Telekom e-SIM is üzemel, gondok akadhatnak, például nem kapja meg a telenoros SMS-t az ügyfél, egyelőre ezeket a problémákat vizsgálják.

Pedig az eSIM továbbra is az egyetlen megoldás arra a hatalmas IoT dömpingre, amit a szakértők továbbra is ígérnek a következő évtizedre, egyúttal a viselhető eszközökben is ez az egyetlen megoldás arra, hogy ne kelljen külön foglalatokat helyezni az apró kütyükbe, ami így ráadásul be is ázhat, esetleg a foglalat eltörhet. Továbbra is találkozhatunk a szakmai anyagokat olvasva olyan állításokkal, hogy az eSIM úttörő technológia, valamint olyan interjúkkal, amiben az eSIM felhasználásának újabb és újabb módszereit tárgyalják.

Kicsit úgy érezhetjük magunkat, mintha 2017-ben ragadtunk volna. Pedig ennyi idő elég lett volna arra, hogy a technológia jobban elterjedjen, ahogy arra is, hogy az IoT-eszközök száma elérje a korai szakaszban egyes elemzők által jósolt 20-50 milliárdos darabszámot. Ehelyett 2019 végén 7,6 milliárd eszköz volt használatban ebben a technológiai kategóriában.

Szóval az eSIM köszöni, jól van. Továbbra is megkerülhetetlen entitásnak tűnik, amit előbb vagy utóbb minden szolgáltató bevezet, és használ is majd az összes eszközben. Hogy ez miért megy ennyire lassan, arra a válasz lehet a csökkenő érdeklődés és az előrejelzésekhez képest lassabb növekedés a piacon, így, különösen az 5G árnyékában, ez a projekt kicsit háttérbe szorult.