Miután július elején összemértük a DiGi mobilhálózatát vidéken az ott egyértelműen legjobb sebességet nyújtó Telekommal, július végén ismét belevágtunk a DiGi-tesztelésbe, ezúttal a Vodafone hálózatával vetettük össze a mért eredményeket, és volt, ahol komoly meglepetés ért minket.

A mérést egy dupla SIM-es, szolgáltatófüggetlen androidos eszközzel (OnePlus 6) végeztük, a Speedtest alkalmazás segítségével. A fel- és letöltési sebességeken kívül a késleltetést, és annak ingadozását (jitter) is figyeltük.

Összesen öt különböző helyszínen mértünk: az Infoparkban szabad téren, Óbudán egy forgalmas parkolóban lakóházak között, Mogyoródon, a lakott terület szélén, Alsónémediben ipari területen, és a délnyugati országrészben található Sormástól nem messze az országút mellett.

Objektív eredmények

Az öt helyszínből négy esetben egyértelmű a Vodafone dominanciája mind a fel- mind a letöltési sebességet illetően: míg a Vodafone mindenhol elérte a 20 Mbps letöltési sebességet, sőt Óbudán kimagasló 102 Mbps letöltési sebességet mértünk, a DiGi esetében 10,8 Mbps volt a leggyorsabb. A feltöltési sebességek esetében talán még szembeötlőbb a különbség, a Vodafone esetében 13,1 Mbps volt a legalacsonyabb (Sormás), a DiGi esetében 5,9 Mbps (Infopark) volt a legmagasabb mért sávszélesség.

A fentiek ismeretében érthető, miért lepődtünk meg, amikor Alsónémediben, ipari területen, egy fémraktár tövében is teszteltük a szolgáltatókat. Itt ugyanis a Vodafone térereje katasztrofális volt, az app ugyan 1,84 Mbps letöltséi és 0,1 Mbps feltöltési sebességet mutatott, de egyetlen weboldalt sem sikerült betöltenünk. Bár nem kerestük, úgy látszik, a Vodafone hálózat egy vakfoltjára találhattunk, hiszen ugyanitt a DiGi 5,06 Mbps letöltési, és a mért eredmények átlagát tökéletesen mutató 2,93 Mbps feltöltési sávszélességet tudott.

A késleltetés és a késleltetés-ingadozás esetében is hasonlóak mondhatóak el, Alsónémedit leszámítva a Vodafone esetében a ping 17-26 ms, a jitter 5-7 ms között mozgott, ugyanez a DiGi hálózatán 14-41 ms és 2-85 ms.

Szubjektív eredmények:

A DiGi hálózatának nemcsak adatátviteli, hanem hangátviteli képességeit is teszteltük, egy ízben kényszerűségből. A tapasztaltak igazolták, hogy a hálózat tesztüzemben működik, mert sok olyan kellemetlenségbe futottunk bele, amit saját szolgáltatónktól már nem tűrnénk el szó nélkül.

• A leginkább bosszantó jelenség, hogy a lefedettség még messze van az országostól, és az országot autózva folyamatosan szaladnak meg a hívások akár autópályán, akár alsóbbrendű úton haladunk. Az sem kizárt, hogy a tornyok közötti átadás/átvétel nem hibátlan még, de több ízben láttuk, hogy a készülék percekre teljesen elveszíti a hálózatot. Ráadásul az utóbbi egy hónapban alig változott a lefedettséget jelző térkép, talán Miskolctól északra láthatunk újonnan bevont területeket, az ország déli és nyugati része továbbra is nagyon “elhagyatott”
• A kültéri lefedettségi problémákon túl a mindennapi használatot nehezíti, hogy sok épületbe való belépéskor a hálózati lefedettség jelentősen csökken, újabb, fémszerkezetű épületek belsejében vagy mélygarázsban teljesen meg is szűnik. A lifteket jobb, ha szóba sem hozzuk. Ha épp telefonon beszélünk, jobb, ha a lépcsőt választjuk…
• Bár szerettük volna tesztelni EU-n belül a roaming szolgáltatást is, azonban erre a teszt ideje alatt még nem volt lehetőség, az ország elhagyásával az előfizetés elérhetetlenné vált. Azóta a szolgáltató SMS-ben tájékoztatott minket, hogy a roaming szolgáltatásuk beüzemelték, ennek tesztelésére azonban már nem volt lehetőségünk.

Összességében kijelenthető, hogy ígéretes a DiGi indulása a piacon, de a régi motorosokhoz képest még gyerekcipőben jár, amit az előfizetők csak addig tolerálnak, amíg a szolgáltatásnak nincs havidíja, és a forgalmi díja is minimális. Ez a lakossági piacon – pont annak díja miatt – sikeres lehet, de üzleti felhasználásra egyelőre még alkalmatlan. Hangsúlyozzuk, egyelőre, mert pár éve nem gondoltuk volna, hogy egy negyedik szolgáltató a magyar piacon önerőből egyáltalán idáig eljut. Gondoljunk csak arra, hogy a „negyedik” vagy „állami” szolgáltató sok éven keresztül próbált a piacra lépni. A kérdés már csak az, hogy ilyen árstruktúra mellett hogyan lesz ez jövedelmező a szolgáltató számára? Vagy milyen mellett lehet az?