Egy járvány, az ezt kísérő megváltozott emberi viselkedés számtalan újszerű folyamatot indít el az olyan, az emberi kapcsolatok létrehozását ellátó szektorban, mint amilyen a telekommunikáció. Amit eddig tudunk az ilyen világméretű lezárások okozta folyamatokról, sorra vesszük, hogy legközelebb már sokkal felkészültebben vehessük fel a küzdelmet ilyen esetben.

A 2020-as év azért is ad lehetőséget egy nagyon jó tanulmányra, mert ebben az évben pörgött volna fel az 5G, vagyis egy teljesen új mobiladat-technológia bevezetése. A járvány természetesen erre is erős hatással van, már csak azért is, mert az 5G-képes eszközök tömeggyártása megtorpant, ellátási nehézségek adódtak, így bármennyire is sietnének a szolgáltatók a bevezetéssel, ha a felhasználók kezében például nincsenek ott a telefonok (például az Apple, akiknek az idei csúcstelefonjaiktól várták az 5G tömeges elterjedését, hiszen a fejlett marketing miatt az új technológiákat mindig ők tudják legnagyobb hatással bevezetni a piacra). Kínában lassan teljesen helyreállnak a gyártóüzemek, de a kieső hónapokat is érezni fogjuk, akár még év második felében is, a kezdőkészletek limitáltsága miatt.

Az osztrákoknál például elhalasztották az eredetileg áprilisra tervezett 5G aukciót. Magyarországon még lezavarták gyorsan a három nagy szolgáltatóval a 700, a 2100 és a 3600 MHz-es sávok értékesítését (a mmWave egy későbbi történet lesz), amik közül a 2100-as tartomány végül senkit nem érdekelt, de a többire volt kereslet. Az 5G-hez kapcsolódó szabványok elfogadása is megtorpant: a 3GPP szervezet az 5G protokollok következő két csomagját inkább csak júniusban véglegesíti, a személyes találkozókat pedig érthető okokból elnapolják. Érezhető, hogy az új technológia bevezetése annyira ellenáll egy járvány hatásainak, amennyire csak tud, de amint alkalom adódik az előrehaladásra, megteszi.

Már csak azért is, mert az új mobilhálózatban úgy áll a szolgáltatók pénze, hogy közben az utazási tilalmak miatt 25 milliárd dollárnyi roaming díj beszedésétől is elesnek a következő kilenc hónapban a Juniper Research felmérése szerint, a bevételük hat százalékát jelentő összegtől,. Vagyis egy olyan technológia, ami egyébként épp emberek távoli összekötését célozza, tehát egyáltalán nem járványidegen terméket akar eladni, erősen fellendítheti év végén a bevételeket, hogy ne kelljen katasztrofális, csak legfeljebb rossz 2020-ról beszámolni 2021 elején.

A végfelhasználók azonban a házi karantén alatt egyelőre nem feltétlenül 5G-ben gondolkoznak, ez a járvány lecsengésekor jöhet csak előtérbe. Most az otthoni internet fejlesztésén van a hangsúly, sokan most igényelnek nagyobb sávszélességet, vagy korlátlan mobilnetet, hogy tudjanak dolgozni a lakásukból is. Egy ilyen helyzetben az olyan cégek, mint a Telekom, előnyösebb helyzetben vannak, lévén a szolgáltatási palettájuk sokkal szélesebb, mint a versenytársaknak, így minden igényre tudnak ajánlani megoldást.

A platform- és alkalmazásszolgáltatók számára is nehéz a helyzet: annak ellenére, hogy megnövekedik például az üzenetküldő szolgáltatások használata, kevesebb bevételt realizálnak hirdetésekből, lévén a reklámpiac összezsugorodott. Erről számolt be a Facebook és a Twitter is.

Csökkenő bevételek mellett ezeknek a cégeknek fel kell készülniük a hirtelen jött forgalomnövekedésre, ami egy videokonferencia-szervező alkalmazás esetében a nagyon gyorsan csatarendbe állítandó szerverfarmot és a hozzá megfelelő sávszélesség szolgáltatását jelenti. Eközben az is jól jön, ha a cég engedményeket tesz, és ingyenessé tesz bizonyos szolgáltatásokat, hogy így fejezze ki szolidaritását, és nem mellesleg így növelje előfizetői táborát a későbbiekre nézve. Itt előnyben vannak azok a cégek, akik megfelelően túlméretezték a rendszereiket, és nem jönnek azonnal zavarba az újonnan támadt igényektől. Nekik anyagilag és munkaszervezésben sem annyira megterhelő egy ilyen helyzet, és könnyebben adnak kedvezményeket is: jövőre ők lesznek a nagy nyertesek.

Más a helyzet az online stream-szolgáltatókkal. Ők világszerte korlátozni kényszerülnek a szolgáltatott sávszélességet, egyrészt azért, mert a megnövekedett otthonülős szórakozási formák az ő szervereiket terhelik, de még inkább azért, mert a mobil- és vezetékes hálózatokat is terheli a háztartásonként akár több 4K-s tartalom egyidejű átvitele. Az olyan országokban, amik eleve kisebb piacot jelentenek, ott a tartalomgyártóknak nincs saját szerverparkja, így – például Magyarországon is – a netszolgáltatók számára a külföldi sávszélességet terhelik az ilyen letöltések, a korábbinál sokkal magasabb költséget vagy alacsonyabb elérhető bitrátát okozva. A járvány tanulsága, hogy nem feltétlenül fenntartható az, hogy minden egyes ember hatalmas adatforgalmat generál sokszor ugyanazon tartalom (például egy népszerű sorozat legújabb része) kapcsán, miközben mindez sok helyen a külföldi vonalakat terheli. Meg kell keresni azt az optimumot, ahol a növekedés fenntartható, és egy ilyen eset sem okoz zavart (cache-ing).

Összefoglalva látható, hogy a telekommunikációs szektorban ideiglenesen bezárultak kapuk, amiket minden félnek érdeke lesz gyorsan kinyitni. Átmeneti veszteségeket érez mindenki, de ezek a veszteségek gyorsan kiegyenlítődhetnek a későbbiekben, ráadásul új területek is nyíltak a piacon, amiket érdemes kiszolgálni (lásd videókonferencia szolgáltatások). Ahol lehet, erősíteni kell a cache-lehetőségeket, hogy csak azt streameljük valós időben, amit muszáj (emberi kommunikáció). Az átmeneti idő nagy nyertesei egyrészt azok, akik eleve a helyzetnek kompatibilis eszközön dolgoztak, másrészt azok, akik nem “borotvaélen táncolva” próbáltak spórolni az erőforrásokkal, és számítottak a felhasználói szám hirtelen növekedésére.