Annyira megszoktuk, hogy körülöttünk minden gyorsul, hogy egészen elképesztő lesz számunkra ez az év, amikor valamiért úgy tűnik,

több területen érzünk majd lassulást.

Mik lassulhatnak idén? Az iPhone-ok, az Intel, AMD és ARM processzorral szerelt gépek, valamint az internet bizonyos részei.

Az iPhone-sztori akkor kezdődött, amikor az Apple felhasználói tapasztalták: bizonyos telefonok váratlanul kikapcsolnak nagy megterhelés esetén. Kiderült, hogy az akkumulátorok nem bírták a terhelést, de a cég, ahelyett, hogy hardveres cserét kínált volna, szoftveresen próbált menteni: az új frissítésben olyan esetekben, ha az akkumulátor már bizonyos mértékben elhasználódott, visszaveszi az iPhone teljesítményét több területen, így az nem kapcsol ki váratlanul.

Mindezt egyáltalán nem kommunikálták a felhasználók felé, így egy évvel később nagy felháborodást keltett, mikor bevallották a negatív tapasztalatok hatására: tényleg lerontják a telefonok képességeit. Hiszen ezzel a cég a viszonylag drága akkumulátorcsere, de még inkább az új telefon vásárlása felé lökdösi, erőszakkal, a vásárlót.

Azóta az Apple olcsóbb akkumulátorcserét ígért, illetve a szoftverfrissítésekkel megpróbálnak finomítani a dolgon, és mindenki számára átláthatóvá tenni, mi is történik a háttérben. Ez az ő érdekük is, hiszen jelenleg minden iPhone 6-nál újabb iPhone jogosult a 79 helyett 29 dolláros akkumulátorcserére, kérdés nélkül. Ha azonban az iOS megnyugtatná a felhasználót, hogy esetében nincs szó lassításról, talán nem árasztanák el a boltokat a szervizre váró régebbi vásárlók – mint ahogy most teszik.

Év végén még kiderült az is, hogy a processzorgyártók olyan hardverszintű biztonsági hibával építették az elmúlt tíz évben a chipeket, hogy az operációs rendszerek gyártóinak kell választ találniuk a kérdésre. A támadók a gép kernel memóriájához férhetnek hozzá a kérdéses rést kihasználva, így jelszavakat és mindenféle érzékeny információt nyerhetnek ki a számítógépről.

A jövőben kiadott processzorokban a hibát befoltozzák, de a már a piacon lévő számítógépeknél valószínűleg 5-30 százalékos lassulást fog okozni, hogy a processzor és a memóriák között biztonságosabb kapcsolatot alakítsanak ki. Ez kábé minden most működő számítógépet érint.

És végül: a Trump-kormányzat hatására az USA-ban megszavazták a netsemlegesség eltörlését. Korábban törvények szabályozták, hogy egy szolgáltató ne dönthessen arról, ki felé biztosít gyorsabb, ki felé lassabb internetelérést. A szabályozás lehetetlenné tette, hogy a tartalomszolgáltatóktól szedjenek be pénzt a gyorsabb internetelérésért, így ellehetetlenítve a piacra lépő új, kisebb cégeket. Most már könnyebb dolguk lesz a tőkével bíró vállalatoknak, így előfordul, hogy 2018-ban a nagyobb cégekhez képest mindenki adatai lassabban töltődnek majd be.

Ez Magyarországot nem érinti, vagyis nem közvetlenül. Európában már most is létezik a „kétsebességes internet”, vagyis a szolgáltatók már most is lehetőséget kaptak, hogy bizonyos weboldalakat, szolgáltatásokat lassítsanak. Egyelőre, úgy tűnik, még nem éltek ezzel a lehetőséggel, de most, hogy az internet szabadsága, és az azon résztvevők egyenlősége így csorbát szenvedett a nyugati világban, idén már valószínűleg elkezdődik a csata a sávszélesség frontján is.

Úgyhogy készüljünk fel a lassulás évére.