A Európai Parlamentben épp most az úgynevezett digitális közös piac szabályait fektetik le egy masszív törvénycsomaggal, pontosabban egyelőre javaslatcsomaggal, ami szabályozná a digitális adatok bizonyos előírásait. A javaslatok általában pozitív hatásokat céloznak meg, de van egy paragrafus, ami sokkal több problémát okozhat, mint amennyi haszna van. Bevezetnék ugyanis a szűrők használatát minden olyan platformon, ahol a felhasználó maga töltheti fel a tartalmat, így automatikus cenzúrát valósíthatna meg, természetesen szigorúan a szerzői jog nevében.

Ez mit jelent a valóságban?

Ha valaki meg szeretne osztani az interneten egy tartalmat, amin olyan tartalom van, amit a szerzői jog miatt nem lehetne megosztani, a megosztás nem sikerül.

Mi ezzel a gond? A szerzőknek nincs joguk a szerzeményeikhez?

De, van. A probléma nem a törvény szándékával van, hanem annak következményeivel. Innentől kezdve, ha valaki nem szeretné, hogy egy közérdekre számot tartó esemény felbukkanjon az interneten, csupán szerzői jogot sértő tartalmat kell megjelenítenie, mondjuk egy rendezvényen hangosan bejátszania egy dalt, vagy megjeleníteni valamilyen vizuális tartalmat, máris lehetetlen lesz megosztani azt a világhálón.

Magyarul?

Magyarul bárki, akár egyetlen ember eldöntheti az esemény idejében, hogy egy adott történésekről megosztható lesz-e felvétel. Ezzel pedig az internet születésével egyidős szabadság, az információáramlás szabadsága sérül súlyosan.

Ennek van köze a netsemlegességhez? Az is az internet szabadságát biztosítja.

A netsemlegesség is a cenzúra lehetőségét zárja ki, de ott arról van szó, hogy a netes szolgáltatók profitot tudnának növelni bizonyos korlátozásokkal. A mostani javaslat azért durvább, mert még csak nem is piaci, profitorientált módon és nyíltan lenne képes korlátozni az információ áramlását, hanem nagyon egyszerűen lehetne betiltani szavak és képek terjedését.

Van esély arra, hogy bevezetik?

Kicsi az esély arra, hogy jelen formájában ilyet megszavazzanak. A fiatal generációt kevés húzással lehet akár politikai indíttatásból is hangos tüntetésre bírni, de az internet korlátozása egyértelműen ilyen. Emlékezzünk csak Mubarak bukására, aki tulajdonképpen azért volt kénytelen lemondani, mert meg akarta akadályozni, hogy az interneten bármilyen szerveződés indulhasson ellene. De emlékezetünk a budapesti, hatalmasra duzzadt tüntetésre is az internetadó ellen.

Mi ez a sorozatos támadás az internetes szabadság ellen?

A világban egyáltalán nem általános a szabad internet. Itt találhatunk térképeket arra vonatkozóan, hogy melyik kontinensen, mely országban milyen szinten valósul meg a cenzúra. Láthatjuk, hogy a nyugati világ még tartja magát, a legtöbbször legfeljebb a torrentezést tiltják, aminek azért nincsenek olyan súlyos következményei, mint a fenti javaslatnak, ráadásul könnyen érthető és indokolható. A Föld sokkal több lakója tapasztal azonban kisebb vagy nagyobb cenzúrát az interneten.