A gondolat elsőre meghökkentő. Először mi is azt hittük, rosszul látunk.

Hogyan lehetne a számlázást megszüntetni? Persze megszüntetni még oké, de mi lenne helyette?

A franciaországi Nizzában megrendezett TM Forum Live elnevezésű, digitális trendekről szóló expón egy kerekasztal-beszéletés során bukkant fel az ötlet. Egy rakás telekommunikációs cég vezetője ült egy asztalnál, amikor Erik Hoving, a holland KPN szolgáltató egyik vezetője felvetette az ötletet:

“Csilliárdokat költünk a BSS-re, de ki az ördögnek van szüksége számlára?”

Hogy mindenki megértse a kérdést: a BSS, vagyis a Business Support Systems jelöli azokat a folyamatokat, amiket a szolgáltatók az ügyfelek kiszolgálásának érdekében fejlesztenek. Call center automatizmusok, ügyfél kapcsolattartás, megrendelések kezelése és egy nagyon fontos terület:

a számlázás.

Azt, hogy a hónap végén jön a számla a telefonálásaink díjáról, nagyjából ugyanolyan axiómaként kezeljük, mint ropogós kenyérhéjat. De ha elvonatkoztatunk ettől, akkor a felvetés, hogy a számlával, és a rajta található részletesen kimutatott információkkal semmihez sem kezdünk magánszemélyként, hirtelen értelmet nyer. Tényleg, mit kezdünk vele?

A felvetéssel egyébként mindenki egyetértett az asztalnál. Felvetették, hogy az over-the-top (OTT) szolgáltatók, vagyis a szélessávon történő műsorszórást végző cégek, például tévécsatornák, egyszerűen bankkártyákon keresztüli fizetést alkalmaznak. “Vagy találjuk ki, mire jó ez, vagy hagyjuk abba”, jött a felvetés, és az Orange, a spanyol Telefónica és más cégek vezetői is egyetértettek ebben. Hozzátették, nem könnyű kitalálni, mi legyen helyette, de ha egyszer nincs értelme a költséges és értelmetlen rendszernek, igazán lehetne keresni egy olcsóbb, hatékonyabb és hasznosabb alternatívát.

Ha csak a Facebook módszerét nézzük: a posztjainkra költött forintokat egyszerűen beállíthatjuk, a kampányok lefutnak, az összeg elköltéséről információkat kaphatunk a Hirdetéskezelő szoftveren keresztül. A rendszer egy megadott limit esetén automatikusan számláz, vagy ha kérjük, gombnyomásra akármikor megteszi. A fizetés azonban megtörténhet teljesen más időpillanatban is: akár minden egyes hívás után levonhatják az összeget a bankszámlánkról, vagy virtuális bankszámlánkról.

Persze az átutalás és a bankkártyás fizetés drága, és nem éri meg így megterhelni ezeket a csatornákat. De mind a bankkártya, mind a csigalassú átutalás ugyanolyan régi kor maradványa, mint a számlázási rendszerek. Alternatív fizetési módszereket jegyző cégek képesek azonnali pénzmozgást megvalósítani, hiszen nem bankként vannak jelen a piacon, hanem “egyenlegkezelőként”. Amikor sms-ben küldhetünk pénzt a barátainknak, amit azonnal megkapnak, amikor a Google és az Apple is egyre több ponton lép be a fizetési piacra, egy rakás innovatív eszközzel és megvalósítással, miért gondolkozunk még mindig a csekkes-bankos-számlás befizetésben?

Azért, mert nincs helyette más.

De ez végső soron lemaradáshoz vezet. Ha ma hoznánk létre az első telekommunikációs szolgáltató céget, vajon hogyan oldanánk meg az elszámolást az ügyfelekkel? Nem biztos, hogy a maihoz hasonló módon.

Persze Magyarországon, ahol a cégekre vonatkozó szigorú számviteli törvények megkövetelik és bebetonozzák a számlaadás rendszerét (az ÁFA-elszámolás miatt akár épp havi rendszerességgel), így itt nagy változásokra rövidtávon nem lehet számítani. De a számla lehet egy havi tranzakció összesítő, úgy, hogy nincs összefüggésben a tényleges fizetéssel. Mert az ügyfeleknek nem biztos, hogy az évi tizenkét alkalommal kézhez kapott papír vagy pdf adja a legjobb információhalmazt.

És úgy tűnik, hogy a szolgáltatók ezt pontosan tudják, és szívesen tennének ellene. Mert ez nekik sem jó. Csak benne ragadtak a régi rendszereiben.