A magyar távközlési piac jellegzetessége, hogy bizonyos szempontból a nyugati, más szempontból viszont a keleti piacokhoz hasonlít – jelentette ki Beck György, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója még 2008-ban. A kijelentés tömör, és általánosnak tűnik, pedig nagyon is konkrét működési mechanizmusok jelentik az alapját.
Azóta eltelt nyolc év, és mi kíváncsiak voltunk, mennyit változott a helyzet. Vajon még ma is érvényes ez a mondat, a magyar piac még mindig keleti és nyugati jellegű egyszerre?

Végződtetési díjak

Magyarország 2004 óta tagja az Európai Uniónak, a magyar távközlésre pedig természetesen hatással voltak a közösségi szabályozások, azonban nem mindent elsöprő módon: nem szűntek meg sem a múltból eredő, sem a helyi viszonyokból adódó magyar sajátosságok.
Egyre inkább ismert fogalom az összekapcsolási, illetve végződtetési díjak rendszere. A hívást kezdeményező fél szolgáltatója ugyanis ún. végződtetési díjat fizet a hívás után a hívott fél szolgáltatójának, amely díjat Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szabályozza. És bár nálunk mindenki számára természetes (és ez az Unió minden országában érvényben lévő modell), hogy egy hívásért csak a kezdeményezett fél fizet, a világon azonban nem minden piac működik így – például az egyik legnagyobb, az egyesült államokbeli sem.
Ma mobil hívás esetén a végődés díj nettó 1,71 Ft/perc. És bár a hangforgalmi végződtetési díjak folyamatosan csökkentek az elmúlt évek során a hatóság által, de például az SMS-ek belföldi végződtetési díja nem szabályozott, aminek következtében ezen szolgáltatás díjazása itthon rendkívül magas, az önköltségi árnál nagyságrendekkel nagyobb, Léteznek azonban olyan országok is az EU-ban (pl. Franciaország), ahol erre is kiterjed a szabályozás.

Inkább kelet / Inkább nyugat / hungarikum

Hálózati minőség

Magyarország a mobil távközlés szempontjából előnyös természetföldrajzú ország. Viszonylag lapos, kevéssé tördelt, így könnyebben és olcsóbban elérhető nagy területen jó minőségű lefedettség. És bár mi, magyarok sokszor nem szívesen ismerjük el azt, ami jó, pláne, ha akadnak rossz tapasztalataink, megállapítható, hogy a magyarországi mobilhálózatok lefedettsége és minőségi paraméterei európai szinten is előkelő helyet foglalnak el egy képzeletbeli listán.
Igaz, vannak különbségek – elsősorban vidéken, kevésbé lakott területeken – az egyes szolgáltatók között, azonban mindhárom mobil távközlési vállalat műszaki szolgáltatása magas színvonalú.

Inkább kelet / Inkább nyugat / hungarikum

Díjszabás, árstruktúra

Legtöbben emlékezhetnek még, hogy a magyar piacon a vezetékes telefónia terjedése az ’80-as, ’90-es években a térségben lévő volt szocialista országokhoz hasonlóan lassan indult be, míg a fejlett nyugati országokban ekkor már jóval magasabb volt a penetrációja. Ez a lemaradás viszont az ezredfordulót követően elősegítette, hogy még a nyugati országoknál is nagyobb sebességgel terjedjen el a mobil telekommunikáció. A mobil piacnyitás után, majd a harmadik piaci szereplő belépésével igen erős piacszerzési verseny alakult ki, és ennek köszönhető a korai időszak horribilis költségeihez képest a jelentős és folyamatos díjcsökkentés lett a jellemző.
A csökkenés azonban a lakossági szektorban lelassult, és lényegesen kevésbé érezhető. Ez vezetett ahhoz, hogy a lakosság számára hozzáférhető publikus díjak, és a vállalatok egyedi szerződéseiben megállapított tarifák közti árkülönbség kiemelkedően magas az EU-n belül. Ennek egyik oka az egyéni előfizetések adminisztrációjának többletköltsége, illetve – sajnos – a számlafizetési potenciál és morál. Míg a vállalti ügyfelek esetében a kockázat alacsony, addig az egyéni ügyfeleknél ez már számottevő, és a szolgáltatók kénytelen a behajtási folyamat költségeit is beépíteni a díjakba, amin az előfizetők „kollektívan” osztoznak.
Ennek viszont némileg ellentmond az, ami a mobiladat piacán látható. Itt ugyanis a lakossági és üzleti árak között nincs, vagy minimális a különbség. Nem szabad persze figyelmen kívül hagyni, hogy míg a mobil hang és adat díjszámítási modellje korábban alapjaiban eltért egymástól (elég csak a havidíj és a forgalmi díj arányára gondolni), ezek struktúrája egyre inkább közeledik egymáshoz annak a folyamatnak az eredményeképp, hogy a jövőben elválaszthatatlanok lesznek egymástól. Ma is igen elterjedtek már a „kombi” előfizetések, amelyek hang- és adatelőfizetési díja egybeolvad.

Inkább kelet / Inkább nyugat / hungarikum

Mobiladat penetráció

Ha már mobiladatról beszélünk, érdemes górcső alá venni a hazai piac penetrációját is. Míg az NMHH 2011. februári jelentése szerint Magyarországon 1,35 millió adatelőfizetés volt a három szolgáltatónál együttesen, addig 2015-ben ez a szám már meghaladta az 5 milliót. Bár arról országos statisztika nincs, hogy ennek mekkora része az okostelefonban, illetve a más eszközzel (elsősorban M2M) használt csomag, egyértelműen megállapítható, hogy az okostelefonok és adatelőfizetések elterjedése egyre inkább zárkózik fel a nyugati trendekhez.

Inkább kelet / Inkább nyugat / hungarikum

Számlázási egység, üzleti csoport

A hazai piac üzleti szegmensében számunkra már természetesnek tűnik a másodperc alapú számlázás az első másodperctől kezdve, valamint az üzleti hívócsoporton belüli díjmentes beszélgetés. Ezek európai és világviszonylatban is nagyon kedvezőnek számítanak. Tőlünk nyugatra sem mindenhol elterjedt feltételek ezek, és bár keletre is van másodperc alapú számlázás, nagyon gyakori, hogy az első megkezdett egész-, vagy fél perc kiszámlázásra kerül, valamint, hogy a csoporton belüli hívások is csak kedvezményesek, nem ingyenesek.

Inkább kelet / Inkább nyugat / hungarikum

Adóvonzat

Végül nem kerülhetjük el a magyar jogi szabályzásból adódó piaci sajátosságokat sem.
Míg Magyarszágon a lakossági telefonszámlákat csak az ÁFA adóvonzata sújtja, az üzleti felhasználókra egyéb „járulékos” költségeket is róhat. Amennyiben egy vállalati csomagon belül a magán- és üzleti hívások nem kerülnek elkülönítésre, a telefonhasználat juttatásnak minősül, így TB- és SzJA-vonzat fizetendő utána. A vissza nem igényelhető ÁFA-val együtt ez az adóhatás meghaladhatja a 20%-ot.
További érdekesség, hogy itt is meg kell különböztetni az adat- és hangelőfizetést, valamint adat- és hangforgalmat, mert adót fizetni csak az utóbbi után kell. Erről bővebben februári posztunkban írunk majd.

Inkább kelet / Inkább nyugat / hungarikum

A telekommunikációt sújtó adók

Az elmúlt években több, a szektor szereplőit sújtó adót vezetett be a kormány: szektorális adó (2010-2012), távközlési adó (2012-), közműadó (2013-).
A szektoriális adó megállította a hosszú ideje tartó árcsökkenést, a távközlési adó hatását pedig a szolgáltatók igyekeztek minél nagyobb mértékben (néha kicsit a célon is túllőve) áthárítani az előfizetőkre, ezzel áremelkedést, és piaci változásokat idézve elő. A szolgáltatók számára közműadó néven elhíresült sarc kivetése pedig egyértelműen a fejlesztések lassulását, leállítását vonta maga után. A szolgáltatók 4G hálózatának lefedettségi térképe korlátozódott a sűrűn lakott településekre, és mind a 4G hálózat kiépítése, mind a szélessávú vezetékes hálózatok bővítése lelassult.

Inkább kelet / Inkább nyugat / hungarikum

EU Roaming

A szolgáltatók egyik „fejőstehenét” is évekkel ezelőtt megszorongatta az EU az unión belüli roaming díjszabás egységesítésével, és folyamatos díjcsökkentésével. Eleinte csak a hang-, később az adatforgalomra is kiterjedt a szabályozás. A igazi paradigmaváltás azonban jövőre, 2017-ben jön el, amikor is az unión belüli hívások költsége a belföldi díjakhoz lesz igazítva (illetve kiegészítő díjat számíthat majd fel a szolgáltató, de az alaptarifa a belföldi percdíj lesz). Ennek várható hatásáról a későbbiekben írunk.

Inkább kelet / Inkább nyugat / hungarikum

Hogy mit állíthatunk akkor Beck György 2008-as kijelentéséről? Röviden azt, hogy ma is igaz. Noha egyes területeken a felzárkózás jeleit látjuk, máshol egyre rosszabb a helyzet, és láthatunk a piacon egészen egyedi megoldásokat is. Az állítás tehát annak ellenére igaz nyolc évvel később is, hogy alatta a játékszabályok egy kissé megváltoztak.