A Nemzeti Média és Hírközlési hatóság (NMHH) 2013. októberében írt ki pályázatot a 450 Mhz-es frekvenciasáv értékesítésére, melyet egy blokkban értékesítettek, így mindössze egy befutó lehetett. Egyedüli indulóként az MVM Net Zrt. lett a győztes az elsősorban közigazgatást segítő célokra kiírt pályázaton.

De mi is ez a 450 Mhz-es tartomány, amit az állam kvázi egyeduralkodóként fog kezelni?
Ahogy a mobil távközlési szolgáltatók kezdtek elterjedni, és egyre többen használtak mobiltelefont, úgy nőtt a hálózatra nehezedő terhelés is. Egyre szűkösebbek voltak a kezdetben még mindenre elegendő  frekvenciasávok, egyre körülményesebb lett kiszolgálni az előfizetőket. Ekkor született meg a döntés, hogy újabb és újabb frekvenciasávokat vegyenek igénybe a szolgáltatók a még szabad sávok közül.
A különböző platformok következtében ez a világ különböző részein különböző frekvenciákat jelentett. Amerikában jellemzően a mai napig elterjedt a 850 Mhz-es sáv, illetve a 3G megjelenésével az 1800-as majd az 1900 Mhz-es sávokat kezdték el kihasználni. Európában az ősidőktől fogva a 900 Mhz-es hálózat nyújtotta a GSM szolgáltatást, melyet a 3G megjelenésekor, már próbáltak egységesíteni, így itthon is az 1800/1900-as sávok szolgáltatják a lefedettséget.
Hogy mit is jelentenek ezek a számok a szolgáltatóknak és a végfelhasználóknak? Leegyszerűsítve a fizikai hátteret: minél nagyobb frekvencián működik a hálózat, annál több ügyfelet tud kiszolgálni megfelelő sebességgel. Ám ennek hátulütője a szolgáltatókon csattan, hiszen a sávszélesség növekedésével arányosan az adótornyok által lefedett terület csökken, ezért a szolgáltatóknak egyre több adótornyot kell telepíteniük, hogy mindenhol elérhető legyen a legújabb technológia, és ezzel a legnagyobb elérhető sebesség.

Akkor mégsem a három nagy szolgáltatóval versenyez az állam?
Visszatérve az MVM Net Zrt. által megnyert 450 Mhz-es sávra: a fentiek alapján világos, hogy az állami igényeket ez a megoldás elégíti ki a legjobban, hiszen a kormányhivatalok közt nem a folyamatos HD minőségű videók streamelése a legfontosabb igény, inkább a kisméretű iratfájlok átvitele, az úgynevezett M2M (Machine-to-machine) műveletek jellemzőek. Így tehát a nagy előnye a 450-es sávnak, hogy kevés tornyot kell telepíteni az országos lefedettséghez, ám azok így is minden kormányhivatalt el tudnak látni. Emellett a hálózat a jelenleg leggyorsabb LTE (Long Term Evolution) technológiát használja, ez által az alacsony frekvencia mellett is használható sebességet nyújt.

Ez jól hangzik, akkor hol a hiba?
A jelenlegi helyzetben többen is kritizálják az MVM Net által nyújtott munkát, mivel a határidő csúszik, az eredeti szerződésben pedig nem is erről a technológiáról egyeztek meg a felek.
Az MVM Net 2015. februárjában, hosszas előkészítés után pályázatot hirdetett az eszközbeszállítók és kivitelezők kiválasztásához, melyben a hálózat alapjainak biztosítását a kínai Huawei cég nyerte el, a hálózat kiépítését és üzemeltetését pedig az Antenna Hungária szolgáltatja. A két cég ez év novemberéig 180 bázisállomással készült el, a teljes országos lefedettséghez összesen 400 adótorony szükséges. A határidő eredetileg 2015. vége volt, ez különböző előre nem várt nehézségek miatt valószínűleg jövő év elejére csúszik – vagy még tovább.
Emellett a projekt teljes költsége is 13 milliárd forint fölött jár már, ami korábbi elemzések szerint 8 év alatt térül meg, ám most már az is kétséges, hogy megtérül-e egyáltalán.