Az internet első terjedésével egyidős jelenség, hogy a hazai internetszolgáltatónk ingyenes email-fiókot adnak ügyfeleik részére. Akik vagy használják azt, vagy nem. Eleinte kényelmesnek tűnt, de az idő előrehaladtával, és különösen a Gmail elterjedésével a jelentősége csökkent. Akik mégis megtartották a szolgáltató nevét jelző végződést, azok közül sokan pórul járnak, és még többen pórul járhatnak.

Saját, privát email-címe alapvetően háromféleképp lehet valakinek.

1. Regisztrál valamelyik ingyenes levelezést biztosító szolgáltatónál (pl. Gmail, Yahoo, Hotmail, Freemail, Citromail). Fontos, hogy a levelezést biztosító szolgáltató lehet akár internetszolgáltató is, de ebben az esetben a levelezés maga egy különálló, független szolgáltatás, nem kapcsolódik egyéb megrendeléseinkhez.

Előny: ingyenes, folyamatos fejlesztés alatt áll, és nem áll fenn a veszélye – egy Google méretű szolgáltatónál -, hogy egyik napról a másikra bezárna.

Hátrány: a magánszféránk sérülhet, mivel egyes helyeken szoftverek fésülik át a leveleinket. Ahol ingyen adnak valamit, ott te vagy a termék — tartja a népszerű mondás.

2. Elfogadja azt az email-címet, amit az internetszolgáltató ad neki. Itt a két legnagyobb probléma, hogy a szerződésünk felmondásával az email-címünk is megszűnik, és nincs lehetőségünk tovább használni azt, semmilyen formában. A másik probléma, hogy mivel ez nem egy önálló szolgáltatás, idővel dönthet úgy az azt biztosító cég, hogy megszünteti a végződést, amit használunk.

Előny: ingyenes, miközben a magánszféránkat is nagyobb biztonságban érezzük (bár ez nem feltétlenül van mindig így)

Hátrány: hozzákötjük magunkat a szolgáltatóhoz és a szerződésünkhöz, és kitesszük magunkat annak a veszélynek, hogy bármikor megszüntethetik az email-címünket. A fejlesztések sem olyan intenzívek, mint az első pont esetében. Az emailcímünkkel gyakorlatilag egy hazai internetszolgáltatót reklámozunk, ingyen (Ismét: “te vagy a termék”).

3. Regisztrálunk egy saját domaint, és egy tárhelyszolgáltatótól vásárolunk egy email-ezést is magában foglaló csomagot. Sokan nem is gondolnak erre, pedig egyáltalán nem drága, és nem is nehéz: egy általunk vizsgált szolgáltatónál 2400 Ft + ÁFA-ért két évre, utána évente 1800 Ft + ÁFA-ért kapunk saját domaint, és évente még kell 3800 Ft + ÁFA a szolgáltatáscsomagért, amiért nem egy, hanem korlátlan számú email-fiókot nyithatunk, sőt, 5 db weboldalunk is futhat a bérelt tárhelyen (ahol a leveleink is megtalálhatóak lesznek).

Előny: a magánszféránk maximális védelmet élvez, a leveleinket tartalmazó tárhely csak a miénk, és senkinek sincs hozzáférése. A fejlesztések mindennaposak, és ügyfélszolgálat segítségét is igénybe vehetjük. Ha a szolgáltató csődbe megy, és lehúzza a rolót, nekünk akkor is a saját nevünkön marad a domain, és vihetjük át az egészet, a leveleinkkel együtt, egy másik helyre.

Hátrány: pénzbe kerül

Manapság az email-cím a telefonszámhoz hasonlóan generális azonosítója egy személynek. Olyan sokan ismerik az email-címünket, olyan sok helyen regisztrálunk vele, annyi szolgáltatás működik észrevétlenül, minket kiszolgálva erre a címre alapulva, hogy szinte lehetetlenség kicserélni egy másikra. Vagy legalábbis nagyon nehéz, hiszen gondoljuk meg, mi történik, ha egy másik szolgáltatás esetében regisztrált jelszavunkat elfelejtjük. Kiküldik a visszaállító linket az email-címünkre. Ki tudja, mi történik, ha az már nincs meg? Éppen ezért mára létfontosságúvá vált, hogy az email-címünk a miénk maradjon, lehetőleg életünk végéig (vagy még tovább).

Az alapvető kérdés ez: ki felel az email-címünk megtartásáért? És aki felel, az meddig felel érte, és hogyan?

Rengetegen használják ma is a legnépszerűbb, szolgáltatóhoz között végződéseket (a @ utáni részre utalok), így többek között:

Magyar Telekom: t-online.hu, t-email, datanet.hu

Vodafone: upcmail.hu, chello.hu

Digi: digikabel.hu, invitel.hu

Láthatjuk, hogy az egybeolvadásokkal megörököltek a szolgáltatók sok olyan végződést, amit eleve nem is nagyon akartak kezelni, de muszáj volt.  A lista ennél természetesen sokkal hosszabb, az NMHH több mint 140 végződést listáz ilyen módon.

Megkérdeztük a szolgáltatókat, hogy náluk milyen eljárás lép életbe abban az esetben, amikor valaki felbontja a szerződést, de szeretné megtartani az évek óta használt email-címet. A Telekom válaszolt is a kérdésre (a többiektől nem érkezett kommentár), ezeket felelték a kérdéseinkre:

Ha az email-cím megszűnik, mennyi idő alatt szűnik meg?

Amennyiben az internetszolgáltatás megszüntetésre kerül, az internetszolgáltatás leszerelésével egyidejűleg az email-szolgáltatás is megszűnik, onnantól sem fogadni, sem küldeni nem lehet a fiókról levelet. (Technikailag maximum 30 napig van még lehetőség a törölt, anonimizált állapotból való visszaállításra.)

Be lehet állítani egy forwardot egy új címre? Ha igen, ez meddig működhet a szerződés felbontása után?

A fiók törlését követően minden beállítás, így a forward is megszűnik.

Mennyi idő után szabadítják fel az azonosítóját, hogy valaki más levelezhessen az ő régi címével?

Ugyanolyan névvel másik postafiók nem hozható létre.

Nagyon valószínű, hogy máshol is hasonló a helyzet. Az ügyfél, aki szeretne szerződést bontani, de megtartaná az email-címét, kiegyezne azzal is, ha továbbra is aktív maradna a cím, de a szolgáltató beállítana egy forward-olást, tehát egy továbbítást egy új email-címre. Így a leveleket továbbra is megkapná az illető. Csakhogy milyen alapon kérünk meg egy szolgáltatót egy ilyen, egyébként számára egyáltalán nem erőforrásigényes feladatra? Milyen szerződés mellett futtassa át a saját szerverein a hozzánk érkezett leveleket, miközben nem vagyunk többé az ügyfeleik? Ha ők nem kínálnak ilyen szolgáltatást, akkor ilyen szolgáltatás — nincs.

Vannak ennél rosszabb esetek is. A Vodafone nemrég be is jelentette, hogy a UPC-től megörökölt upcmail.hu és chello.hu végződésű e-mail címeket megszünteti, amivel kisebb botrányt okozott az azokat használó ügyfelek körében, akik perelni fognak. Gondoljunk bele, itt nem arról van szó, hogy felmondjuk a szerződést, és megszüntetik az email-címünket.

Mi továbbra is ügyfelei vagyunk a cégnek, ami nem hajlandó tovább kezelni a meglévő levelező rendszert, fenntartani a szükséges szervereket, és kifizetni az évi 2400 Ft + ÁFA-t a domain-ért.

Ezekből azt szűrhetjük le tanulságként, hogy nem, az internet-szolgáltatóktól kapott ingyenes email nem ingyenes, csak addig, amíg meg nem szüntetik a végződést. Utána nagyon sokba kerülhet, hogy kicseréljük egy másikra. Nincs ingyen a Google levelezője sem, hiszen a cégóriás hatalmas bevételeket realizál a profilozásból, és egyéb privacy problémákat is felvethet a használata.

Meg kell értenünk, hogy az email-ezés nincs ingyen. Vagy ha van, akkor feláldozunk valamit. Biztonságot, nyugalmat, magánszférát. Ha fizetünk évi néhány ezer forintot, akkor viszont minden levelünk a miénk, és oda költözünk és annyiszor, ahová és ahányszor a kedvünk tartja.