Kezdenek lecsillapodni kissé a hullámok a júniusban oly sokszor emlegetett EU roaming területen. Mi is többször írtunk már róla: díjakról, méltányossági használatról, kiskapukról, üzleti felhasználásról. Figyelmeztettünk rá mindenkit: a nemzetközi hívások továbbra sem szűnnek meg, illetve a szabályozás csimborasszójaként vettük tudomásul, hogy bizonyos hívások olcsóbbak külföldön, mint itthon.

Van egy veszély, amely nem kapott megfelelő visszhangot a sajtóban. Mégpedig az, hogy a hírek hatására véletlenül olyan országban is bátran roamingolunk majd, ami nem tartozik a szabályozás alá.

A tévedésnek pedig ára van, néha elég borsos ára, ezért érdemes tisztában lenni azzal, hol engedélyezhetjük bátran a roamingot, és hol kell megzabolázni az adatforgalmat. Az új, Európai Unió országaiban alkalmazandó roaming díjszabás az EU tagállamokon kívül azok külbirtokaira illetve három másik országra: Izlandra, Liechtensteinre és Norvégiára nézve kötelező.

Az EU külső határain élők talán odafigyelnek arra, hogy ne kapcsolódjon véletlenül másik szolgáltatóhoz a telefon, azonban akik sokat utaznak üzleti célból Európában, és hozzászoknak az állandóan engedélyezett roaminghoz, pórul járhatnak.

A legnagyobb veszélyt Svájc jelenti, amely nemcsak az EU közepén fekszik, de mégsem esik a szabályozás alá, de roaming tarifái igen borsosak is: az itteni roaming hívásindítás percdíjak 325 és 527 Ft között, az adatforgalom díja 217-37 0 Ft/100 kB között alakul. Ha valaki Svájcba tervez utazni, ne számoljon a EU roaming kedvezményes áraival, és készüljön fel arra, hogy ha nem akar sokszámjegyű számlával találkozni a következő hónapban, kénytelen lesz az ingyenes wifire bízni magát netezés tekintetében, és csak otthon megbeszélni a nyaralás emlékeit az ismerősökkel. Ha véletlenül bekapcsolva hagyja a roaming szolgáltatást, és a telefonja letölti pár alkalmazás frissítését, rossz szájízű lesz a nyaralás. Természetesen egyedi üzleti előfizetői szerződés kitérhet az egyes országokban alkalmazandó díjszabásról, így akár kedvezményes árakon használhatjuk Svájcan is mobil eszközeinket.

Érdemes a törpeállamokat is górcső alá venni, erre egy táblázatot készítettünk. A legkisebb törpeállamot, a Vatikánt, mérete miatt lefedi az olasz hálózat, nincs is önálló szolgáltató. Hasonló a helyzet Monacóban: itt is lefedi az országot a francia hálózat a mérete miatt, de fontos különbség, hogy itt már találkozunk saját szolgáltatóval is. Ahol a táblázatban “EU” jelzést látunk, ott érvényes az EU roaming. Ahol “-” jelzést tettünk, ott nincs saját hálózat, tehát a szolgáltatók székhelye szerinti országra vonatkozó szebályok érvényesek.

*: EU roaming a szomszédos ország hálózatán keresztül

Ahol oda kell figyelni: San Marino és Andorra (Vodafone-osoknak). Ezeken a helyeken javasolt beállítani a preferált hálózatot, ha nem szeretnénk tiltani a roaming hálózatokat. San Marino rendelkezik saját hálózattal tehát, de például a Magyar Telekomnál lehetőségként sem jelenik meg a hálózat, itt az olasz szolgáltatók lefedik a területet. A Vodafone-osoknak is adott a lehetőség, hogy valamely olasz hálózathoz kapcsolódva, belföldi díjakon roamingoljanak.

Itthon még a szerb és az ukrán határ közelében kell ellenőrizni mely hálózatra csatlakozott a telefonunk.

Kétség nem fér hozzá, hogy az EU roaming szabályozás a mi érdekünkben született, és sokat nyertünk vele. Azonban az is igaz, hogy ha ehhez hozzászokunk – vagy még inkább: rosszul szokunk hozzá -, meglepetések érhetnek minket addig, amíg a készülékeken csak a teljes roaming szolgáltatást tudjunk engedélyezni, vagy tiltani, és nem lehet beállítani, hogy az EU roamingot engedélyezzük, más roamingot azonban nem.

De elég nagy az európai piac ahhoz, hogy az okostelefonok operációs rendszereinek gyártói is felfedezzék ezt az igényt.