Sokan nem tudják pontosan, mit is takar a felhő alapú szolgáltatás. Amikor elmagyarázzuk nekik, még kevésbé értik: a definíció nem közérthető, felsorolni minden lehetőséget pedig sokáig tart és bonyolult (a poszt végén azért mi is megtesszük).

Pedig ha megértjük, miért felhő a felhő, megértjük a felhőszolgáltatásokat is.

Sokan láthattak már régi, hálózatokról készült vázlatokat, ahol a nyilvános telefonhálózatot, vagy később az internetet, csupán egy felhővel jelölték. A felhő azt jelentette, hogy nem lényeges, pontosan milyen technológia van a felhőn belül, egyszerűen egy működő rendszerként gondolunk rá a vázlat megrajzolásakor. Ami számunkra lényeges és releváns információ, azok a felhőn kívüli részek.

A cloud azt jelenti, hogy mi el akarunk végeztetni egy feladatot, és számunkra irreleváns, hogy hol, milyen infrastruktúrával, erőforrásokkal végzik azt el nekünk. Minket csak az eredmény érdekel. Szeretnénk a dokumentumainkat minden eszközünkön elérni, és nem mi szeretnénk beállítani magunknak egy fájlszervert. Megnéznénk egy filmet este, de maga a film felkutatásával, letöltésével nem akarunk időt tölteni, mint ahogy kodekeket és lejátszót sem akarunk keresni a dekódoláshoz. Kell nekünk holnap egy jelentős számítási teljesítmény egy projekthez, de holnapután már nem akarunk ezért fizetni.

Valahol, valaki elvégzi nekünk a feladatot, mi csak az eredményt látjuk, legtöbbször az interneten keresztül.

A computing-as-a-service szolgáltatás már az 1960-as években is jelen volt a piacon, igaz, akkor egészen mást értettek alatta: a számítógépes irodák – akik kizárólag számítógépek építésével és üzemeltetésével foglalkoztak – cégeknek adták bérbe a gépeket, óradíj alapon. Amikor a vállalatnak kellett egy adott feladatra egy akkor hihetetlennek tűnő számítási teljesítmény, odamentek, lefuttatták a kódot, és örültek az eredménynek. Nem kellett maguknak építeni gépet, maguknak felvenni a programozókat és a rendszergazdákat, és üzemeltetni az egészet.

Azóta ezt az elvet meghaladták a relatív olcsó számítógépek, és a cégek saját szerverteremmel, saját vagy vásárolt, testre szabott alkalmazásokkal igyekeztek kielégíteni az igényeiket. De a computing-as-a-service azóta is többször felmerült lehetséges alternatívaként.

Ma már a software as a service-nek, vagyis a szolgáltatásként kezelt szoftvereknek, a mobil appoknak és az olyan hatalmas szolgáltatóknak köszönhetően, mint az Amazon Web Services, a felhő újra átvette a vezető szerepét, és a saját erőforrások hajszolása kissé ódivatúnak tűnik már (egy bizonyos szint alatt). Ma az IT költések egyharmada a cloud computing támogatására fordítódik világszerte, és a szám növekszik. A következő generációs cégek már ebben gondolkoznak, és 2021-re a jóslatok szerint a most felhőt használó cégek több mint fele teljesen áttér ezekre a szolgáltatásokra: semmit nem hagy házon belül.

És hogy teljes legyen a kép: a felhő szolgáltatások három nagy csoportja az Infrastructure-as-a-Service (IaaS), ami gyakorlatilag bérelt számítógépes teljesítmény, adattárolás vagy networking. Fontos, hogy nem szervert bérlünk, hanem az igényeinknek megfelelő kapacitást. A Platform-as-a-Service (PaaS) egy újabb szint, amikor az operációs rendszerre, az adatbázis menedzsmentre és a fejlesztői eszközökre vonatkozó igényeinket is kielégítik. A Software-as-a-Service (SaaS) pedig az a szint, amire általában mindenki hivatkozik, ha felhőről van szó – hiszen a végfelhasználónak teljesen irreleváns mind az erőforrás, mint az operációs rendszer. Az adott szolgáltatást egy böngészőn vagy egy appon keresztül éri el, számára csak ez látszik.