IoT érthetően – Mi az az Internet of Things?
IoT érthetően címmel posztsorozatot indítunk, egyszerre két okból. Az egyik ok, hogy úgy látjuk, a téma sok helyen ad okot félreértésre, és noha az olvasók egyik fele tisztában van ezen iparág minden rezdülésével, a nagyobb többségnek teljesen ismeretlen terület a “Dolgok Internete”. A másik ok, hogy szerintünk egy olyan területről van szó, amiben óriási potenciál van, és a következő évtized meghatározó trendjévé érik.
Értsd: mindenki erről beszél majd.
Mi is az IoT? Noha a definíció egy hálózatra (“internet”) utal, a kifejezés mégis inkább egy korszakot jelöl ki számunkra. Azt a korszakot, amikor a gépek maguk folytatnak egymással kommunikációt, és nem csupán egy egyszerű eszközt jelentenek az embereknek, hogy az általuk kiadott parancsokat egyesével végrehajtsák. Persze az Internet of Things is az emberek érdekében alakult ki, csak sokkal magasabb igényt elégít ki.
Olyan bonyolult folyamatokat lehet elvégezni a gépek közti kommunikációval, amire az embereknek már nincs ideje foglalkozni, vagy amire képességeik nem teszik alkalmassá őket.
Megyünk az autópályán hazafelé, egy kemény nap után. Felvillan a csuklónkon egy értesítés: az okosóránk jelzi, hogy eggyel korábban hajtsunk le, mert baleset van húsz kilométerre előttünk. Autónk elhalad egy forgalomszámláló előtt, ami frissíti az információkat a soron következő jelzőlámpák vezérlői felé. “Nemsokára otthon vagyunk” – mondjuk hangosan az óránknak, és ebben a pillanatban a tőlünk húsz kilométerre lévő üres lakásunkban elindul a hűtés, és lefő a kávé. A telefonunk értesítést küld, hogy felkészült a hazaérkezésünkre, és hogy a vasalót ne felejtsük el kihúzni. Megint úgy hagytuk reggel. Ránézünk az utcánk előtt piros lámpánál, hogy a kutyánk vajon otthon van-e. Nem, megint kiszökött (aznap húsz kilométert lófrált a környéken), begyűjtjük hazafelé menet még őt is. Hazaérve a bejárati ajtónk magától nyílik ki előttünk, a lámpák bekapcsolnak, mi pedig a napi rutin szerint egy vérnyomás- és vércukor-méréssel indítjuk az otthoni pihenést. Az eszközök az adatokat maguktól elküldik a telefonunknak, ami értesítést küld az orvosunknak, ha kiugró értéket észlel.
Tíz éve még sci-fiként olvastuk volna a fenti bekezdést, ma már tudjuk, hogy ennek más a neve. IoT, Internet of Things, a Dolgok Internete. A fenti példában az emberi beavatkozás minimális volt, mégis rengeteg adat cserélt gazdát néhány perc alatt. Kommunikált egymással az óránk és a telefonunk, a telefonunk és a termosztát, a kávéfőző, a dugalj, a zár, a közlekedési lámpa és a mozgásérzékelő szenzor, vagy akár a kutya nyakörve. Minden eszköz saját IP címmel rendelkezik, és kommunikál a hálózaton, olyan feladatokat ellátva minden nap, amire mi csak egyszer bízzuk meg őket.
És éppen ez az, amitől tartanak a szakértők. Hiszen egy rakás gép, felhasználónként akár 30-40 processzor áll majd rendelkezésre a nap 24 órájában, úgy, hogy egyrészt senki nem néz rá, mit csinál pontosan és mikor, másrészt mindezt komoly biztonsági rendszerek védelme nélkül teheti. És itt nemcsak a zombihálózattól kell tartani – bár tény, hogy ilyen kiterjedt hadsereget ilyen könnyen soha nem lehetett csatasorba állítani egy túlterheléses támadásra mondjuk -, de itt a hackerek már a való életre hatnak a kártevőkkel. A The Registeren a minap olvastam egy félig tréfás publicisztikában, hogy az emberiséget nem a robotok, hanem az IoT irtja majd ki végül.
A cikk írója ugyanis látott egy londoni utcán egy szállítórobotot. A gyalogosok között haladt, és egy csomagot kézbesített épp, ki tudja, hány kilométert megtéve a város utcáin, a tetején napelemekkel, elvileg a végtelenségig elegendő kitartással a cél eléréséhez. Csakhogy ez a robot feltörhető, eltéríthető, és ha valaki nagyon elszánt, egy teljes zombisereget hozhat létre belőlük, akik a gyalogosokat üldözik, bicikliseket borítanak fel, és forgalmi dugókat okoznak.
Minden ilyen kérdéssel foglalkozunk majd a sorozatunkban, megtudjuk, mire jó ez az egész nekünk, hogyan kommunikálnak egymással a gépek, mi a kihívás ebben a kommunikációban, milyen típusai vannak, illetve hogy milyen jövő vár ránk ebben a tekintetben. Érdemes követni minket Facebookon, hogy ne maradjon le senki a posztokról.