Cikkünk hónapokkal ezelőtt frissült utoljára, a benne lévő infromációk azóta változhattak.

Néhány éve még ódzkodtunk a roaming kifejezéstől, és ha külföldre mentünk minden lehetséges módon megszakítottuk a telefonunk mobilnet csatlakozási próbálkozásait, nehogy a szolgáltató akár egy kilobájtot is felszámolhasson a hó végén. Ha külföldön voltunk, akkor az aranyszabály: telefonálás csak végszükségben.

Ezek, a mindenki számára jól ismert berögződések mára a feledés homályába merültek, hiszen a 2016-os év kulcsszavai az EU, korlátlan roaming és belföldi árak lettek.

Tegyük akkor tisztába, hogy mi is az a roaming és mi a nemzetközi hívás, vagy mik azok a zónák.

Roaming: ha más ország szolgáltatójához kapcsolódunk, és így fogadunk vagy indítunk hívást, böngészünk mobilneten, vagy SMS-ezünk (mi magunk külföldön tartózkodunk)

Nemzetközi hívás: otthoni hálózatunkból indítunk hívást, küldünk üzenetet külföldi hálózatba. Értelemszerűen itt a fogadott hívás és az adatforgalom nem játszhat szerepet, hiszen a saját szolgáltatónk hálózatán vagyunk.

Mivel ezekben az esetekben a kommunikáció során más szolgáltató hálózatához csatlakozunk/más szolgáltató hálózatába telefonálunk, ezért ennek is díja van, melyet az idegen szolgáltató nem tud nekünk számlázni, hiszen nem áll velünk szerződésben, így a szolgáltatónknak kell ezt a díjat megfizetnie, aki továbbterheli ránk. Vagyis továbbterheli, egészen 2017. június 15-ig, amikor a mostani tájékoztatás szerint a roaming esetében erre már nem lesz lehetősége (a nemzetközi hívások esetében nem lesz változás).

A szolgáltatók különböző díjszabású zónákat hoztak létre, annak függvényében, hogy melyik országba mennyiért tudunk hívást indítani. Az EU zóna az elmúlt és elkövetkező változások miatt speciális elszámolásban részesül, mivel a megszűnő roamingdíjak miatt itt nem a hagyományos árazást kell figyelembe venni, hanem egy ettől eltérő díjstruktúrát alakítottak ki a szolgáltatók egymás közt.

A fogyasztó számára tulajdonképpen másodlagos, hogy a szolgáltatók egymás között hogyan számolnak el. A végfelhasználóknak csak az a lényeg, hogy ebből ők mennyit fizetnek ki. A jelenleg érvényes, úgynevezett EU Roaming többletdíjakat a szolgáltatók ÁSZF-jéből lehet kiolvasni, ezek a belföldi árazás mellé jönnek többletköltségként, és szintén szolgáltatónként változnak, de csak kerekítési határokon belül:

Ez a gyakorlatban egy kis Spotify, email, Facebook, Instagram használattal nagyjából 15-20 MB adatforgalmat jelent minimum, mely bruttó 350-400 Ft-ot dob a számlán.

A Vodafone-nál az úgynevezett RED csomagokkal próbálnak kitűnni a többi szolgáltató közül, mely először volt elérhető a hazai piacon, és teljes Roaming-díj mentességet biztosít az előfizetőnek. Amiben ez eltért a megszokott díjcsomagoktól, hogy (bizonyos kivételekkel) korlátlan forgalmazást biztosít. Ezt követték a többi szolgáltató hasonló csomagjaik, a T-Mobile Next, majd az utóbbi időben Magenta nevet viselő csomagjai, míg a Telenornál a Blue díjcsomagok rendelkeznek hasonló feltételekkel.

Jelenleg a szolgáltatók rendelkeznek Roaming (kiegészítő) díjcsomagokkal is, melyek a díjcsomagban tartalmazzák ezeket a kiegészítő díjakat. Ezen csomagok közös jellemzője, hogy valamilyen keretet biztosítanak a megrendelőnek, amin belül semmilyen kiegészítő díj megfizetése nem szükséges és mindig csak akkor kell megrendelni, ha épp szükség van rá, és nem kell minden hónapban fizetni a díjat. Általában heti- vagy napijegyekről beszélünk, néhány esetben vannak havi csomagok, de utóbbiak gyakorlatilag összemosódnak egy hagyományos előfizetéssel.

Az új EU direktíva szerint azonban ezen kiegészítő díjak is csak idén 2017. június 15-ig maradnak érvényben, ezt követően az EU-ne belül ugyanolyan feltételekkel kezdeményezhetünk és fogadhatunk majd hívást, mintha itthon lennék. Egyedül az úgynevezett fair usage policy-nak kell megfelelnünk, amiről a későbbiekben írunk majd.

Figyelem! Az EU-n kívüli roamingra a fent írtak nem érvényesek, ott az elúlt években érdemi változás nem történt.