Az IT világban ma már elég ismert fogalom az MDM (Mobile Device Management), ami gyakorlatilag arról szól, miként lehet egy céges mobilflottát menedzselni távolból. Mi van, ha a munkatárs külföldre viszi a laptopját, mi van, ha mobiltelefont vált, egyáltalán szabad-e neki ezt megtenni? Mit jogosult megtenni a munkaeszközön, és milyen jogosultságai, kötelezettségei vannak az eszközt felügyelő rendszergazdának?

Ennek persze vannak IT-biztonsági és műszaki szempontjai egyaránt, és ahogy az okostelefonos piac fejlődik, úgy vált egyre bonyolultabbá a mára már elég terjedelmes problémakör.

Akkora területről beszélünk, hogy az Óceán túloldalon már ezen is túlléptek, és ott már nem MDM-ről, hanem EMM-ről beszélnek (Enterprise Mobile Management, vagyis vállalati mobil menedzsment) ami nem csak a tiszta készülék-managementet foglalja magában, hanem a körítést is. Konkrétan az EMM a következő elemekből áll össze:

• MDM, Mobile Device Management (mobil eszköz menedzsment)
• MAM, Mobile Application Management (mobil alkalmazás menedzsment)
• MI, Mobile Identity (Mobil azonosítás)
• MCM, Mobile Content Management (Mobil tartalom menedzsment)

(forrás: Gartner, EMM elemzés, 2016-06-08)

És itt van a kakukktojás, ami se nem része az EMM-nek, se nem hárombetűs, a

• BYOD (Bring Your Own Device) vagyis aki nem akarja használni a cég által biztosított készüléket, hanem saját – gyakran kétes forrásból szerzett eszköz – kérdéses márkájú, típusú készülék.

Értelemszerűen a legnagyobb eleme ennek a hagyományos MDM, ami magában foglalja a BYOD-kérdését is. Ez az alábbi területekből áll össze:

• Eszköznyilvántartás
• OS konfiguráció menedzsment
• Hozzáférés engedélyezés
• Távoli rátekintés, támogatás
• Távoli törlés

Egy alap MDM választ ad a fő biztonsági kérdésekre, mint például kik férhetnek hozzá a vállalati e-mailekhez, mi történik, ha ellopják a készüléket, milyen saját eszközt használhat a felhasználó vagy éppen ki használja a vállalati készüléket. Az ezekre a kérdésekre adott válaszokat a legtöbb esetben Magyarországon elegendőnek tartják, ezért ha valamiben is gondolkoznak a nagyobb magyar cégek ma, az kizárólag az MDM-rendszer.

(Megjegyezzük, az MDM-nek nevezett megoldások gyakran tartalmaznak más elemeket is, melyeket manapság az Egyesült Államokban nem MDM-nek tekintenek (lásd a fenti hárombetűs listát). Azonban innentől MDM-rendszerről beszélünk, mivel az az ismert fogalom.)

Ha már eldöntöttük, hogy be akarunk vezetni egy MDM-rendszert, kezdődik a nagy munka. Az első és legfontosabb, hogy próbáljuk minimalizálni az eszközök és az operációs rendszerek sokaságát. Tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy megvesszük a rendszert, a rendszerintegrátor bevezeti, és megérkezik a paradicsom. Előtte, és a projekt alatt is nagyon sok a belső, folyamatokat érintő projektmunka.

Bár nem akkora volumenű, de össze lehet vetni a feladatot egy vállalatirányítási rendszer bevezetése. Vagyis szükséges dokumentálni, átalakítani, szabályozni, oktatni. Ezért – főleg nagyobb bevezetések esetében – javasolt külső támogatást igénybe venni MDM bevezetés esetében.

Mielőtt megpályáztatjuk, szükséges előzetesen átgondolni a:

• Mobil készülékstratégiát
• A céges folyamatokat
• Mennyi beruházási és üzemeltetési forrás áll rendelkezésre? A legelterjedtebb rendszerek költségesek, azonban minden biztonsági megoldás pénzbe kerül.

És a SciamuS melyik rendszert javasolja? Az adott igényekre optimális választáshoz meg kell ismernünk a fenti három kérdésre adott választ, hívjon minket, szívesen segítünk.