Bizonyára sokak fejében felmerül kérdésként, hogy mégis mennyit kell majd fizetni az 5G-ért, amikor kereskedelmi forgalomban bárki számára elérhető lesz. Abban biztosak lehetünk, hogy a szolgáltatók a bevétel maximalizálását tűzik ki célul, legyen szó akár a mostani bevezető, vagy akár a későbbi időszakról, amikor már nem is lesz más lehetőségünk a mobilnet-előfizetésre, mint az 5G-s csomagok egyikére mutatni.

Az 5G-vel kapcsolatos híradások és cikkek mind kiemelik, hogy egy átfogó, minden korábbi – alacsony és magas – spektrumban jelen lévő, a korábbinál sok szempontból fejlettebb hálózat lesz majd, ami az eddigi frekvenciákon is gyorsabb letöltési sebességet és kisebb válaszidőt biztosít majd, magas frekvencián pedig mobilon soha nem tapasztalt sebességet láthatunk. Ez a mmWave, ami a gyakorlatban a 26 Ghz-es, később e fölötti spektrumot jelenti.

Fontos külön kezelnünk a mmWave-et, mert a szolgáltatók is így tesznek. Várható, hogy az 5G, mint prémiumtermék lesz pozicionálva, tehát eleve többet fizetünk majd a hálózat használatáért. Eleve csak kevés, általában drágább mobilok lesznek képesek használni a hálózatot, amin emiatt – valamint a csomagok magasabb ára miatti korlátozottabb érdeklődés miatt – eleve olyan kevesen lesznek, hogy az erre a célra biztosított spektrumon a szolgáltató könnyedén adja meg nekünk a megfelelő sávszélességet.

Ettől teljesen független lesz valószínűleg a mmWave ára, legalábbis várható, hogy a szolgáltatók valamilyen módon meghúzzák a határt akár letöltött adatmennyiségben, akár letöltési sebességben vagy – mint ahogy a Verizon tervezi tenni – egyszerűen a magas frekvenciás spektrumok használatért kérnek plusz havidíjat. A mmWave ugyanis technológiai szempontból is eltér: külön spektrumot kell lefoglalni és kiüríteni számára, azokat tenderen értékesíteni, majd pedig meghatározni, egyáltalán hol lesz elérhető: a nagy frekvenciájú hullámok terjedése ugyanis korlátozott, és az épületek fala is megakadályozza a jelek eljutását a készülékekig.

Előző év óta több ország kísérletezik az early adopterekkel és a nagyobb sebességre vágyó előfizetőkkel. Sőt, az Egyesült Államokban a Verizon, ami tavaly elsőként kínálta kereskedelmi forgalomban az 5G-t, és a first to market elve szerint eleve magasabb áron is adta a szolgáltatást, idén szeptemberen finomít az árképzésen. Ronan Dunne, a cég egyik vezetője elárulta, hogy ezentúl spektrumalapú lesz az árazás, és nem az 5G-ért, hanem a mmWave használatáért számolnak fel plusz 10 dolláros díjat. Kérdés, hogy az átlagfelhasználó érteni fogja-e, mi az a mmWave.

Az indulás óta egyébként a szolgáltatók szinte mindenféle árstratégiával próbálkoztak. Azt már az eleje óta lehetett sejteni, hogy a mmWave-et nem lehet úgy osztogatni, mint a cukorkát: nem kínálhatják bárkinek korlátlan adatfelhasználás mellett, sőt még azoknak a körét is érdemes szűkíteni, akik egyáltalán előfizethetnek erre a tartományra.

Ennek megfelelően volt szolgáltató, aki csak készülékkel együtt adott 5G-t, volt, aki csak SIM-hez adta, és volt, aki keverte a kettőt. Volt, aki minden ügyfelének kínált 5G-t, de a magasabb spektrumokat csak bizonyos ügyfelek érték el. Volt, akik úgy szűkítettek, hogy eleve egy kisebb ügyfélkört szólítottak meg, például a diákokat vagy az időseket. És természetesen gyakori volt a letölthető adat mennyiségében meghatározott korlát: egyes szolgáltatók csak magas csomagokat adtak (100GB – 2TB), volt, akik kisebb csomagokat is kínáltak. Az Elisa Finnországban úgy árazott, hogy – bár ott egyáltalán nincs még szó mmWave-ről, az árverési szakaszban vannak – a letöltési sebességeknél húzta meg a sávokat. 300Mbit/s-ért 35 eurót, 1Gbit/s-ért már 54 eurót kért. Ami közös volt az ajánlatokban, hogy igyekeztek egyszerűek, közérthetőek maradni, illetve hogy az upsell, a szolgáltatáson felül megrendelt más szolgáltatás iránti törekvés mindenhol szerepeltette magát. Ebből is látszik, hogy az 5G úgy működik, mint egy prémiumtermék: magasabb árat csak az elején lehet kérni érte, később azonban igyekeznek úgy alakítani a csomagokat, hogy plusz szolgáltatásokat vagy képességeket vásároljanak plusz pénzért az előfizetők.

Volt persze, aki nem emelt árat az 5G miatt, de közülük egy a témában megjelent cikk szerint volt olyan is, aki egy hirdetésben végül elszólta magát: a bevezetésre meghatározott akciós időszakról van csak szó, és 2020 végétől már ők is extra összeget kérnek az extra terhelést és költségeket jelentő felhasználásért. Tehát itt az ellenkezője történik: az early adoptereket változatlan árakkal csábítják, és később emelnek csak a díjakon.

Elmondhatjuk tehát, hogy noha nehéz a dél-koreai vagy egyesült államokbeli összegekből és stratégiából kiindulni, hisz igencsak más itt a piac, más összeget bír el az ügyfélkör, valójában ez nem is számít. Látható, hogy mindenki különféle stratégiákkal kísérletezik, és próbálja kitalálni, mit tesz majd, ha a felhasználók tömegével fizetnek elő, és ami még fontosabb: tömegével töltenek le adatot.

Ahogy egyre adatéhesebbek vagyunk, a szolgáltatók úgy kínálják egyre olcsóbban a bájtokat, de figyelnek arra, hogy a forgalom növekedése mindig meghaladja ennek az árcsökkentésnek a mértékét, hogy végül növelhessék a bevételt. Egyelőre nem látszik a látóhatáron olyan adatigény, ami jelentősen megnövelné a letöltéseket: a videós stream szolgáltatók mellett a videókonferencia appokban várható javulás (ami sávszélesség-használatban is megmutatkozik majd), de a többi szolgáltatás ehhez képest mind sokkal alacsonyabb mértékben terheli meg a hálózatot. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne fejlesztenének a jövőben olyan megoldásokat, ami az 5G adta lehetőségeket kihasználva nagyobb forgalmat igényel, de ebben az esetben a szolgáltatóknak várhatóan lesz ideje reagálni az árakkal is.

A mmWave pedig, amit egy korábbi posztunk szerint úgy fogjuk vadászni, mint annak idején a hotspotokat, egyelőre a távolból közeledik csak. Az európai  spektrumfoglalásokkal kapcsolatban, illetve az ezekkel kapcsolatos határidőkről, itt írtunk.