Az 5G, mint azt a blogon már sokszor kifejtettük, nem egyetlen spektrumot foglal el. Az alacsony, a közepes és a legmagasabb frekvenciatartományban is kap sávot a legújabb mobilszabvány, hogy az adott lehetőségeknek, és a felhasználás módjának köszönhetően dinamikusan határozza meg a hálózat és az eszköz, hogy milyen adatkapcsolatra van szüksége. De mikor jön a milliméteres hullám, az 5G Ferrarija?

A mmWave vagy milliméter hullámhossz az 5G legjobban várt, marketing szempontból pedig legjobban eladható tartománya. Maga a kifejezés nem az 5G-hez kötődik, az elektromágneses sugárzás hullámhosszának és frekvenciáinak besorolásakor adódik ez a kategória, mivel itt a rádióhullámok mérete 1-10 milliméter (hivatalosan a 30 – 300 GHz-es frekvenciatartomány, de a 20 GHz felettit is ide sorolják a gyakorlatban), vagyis nagyon kicsi. Ez alatt már alacsony infravörös fényről beszélünk.

Az 5G-s hálózatok ebben a tartományban is működnek majd, de természetesen korántsem foglalják el az egész mmWave tartományt, csak egy nagyon kis részét.

A nagy frekvencia – kis hullámhossz eredménye, hogy az ilyen tartományban kibocsátott sugarak nagyon könnyen elnyelődnek. A milliméter hullámok terjedését az 57-64 GHz-es régióban már a levegő oxigénmolekulái is erőteljesen gátolják (ide nem terveznek 5G-t), de általában jellemző, hogy az időjárási viszonyok vagy az épületek burkolata is nehézzé teszi a jelek célba érését. Ami azonban célba ér, azzal – főleg a nagy spektrumszélesség miatt – a korábbinál nagyságrenddel nagyobb adatátvitelt lehet elérni, és épp ez az 5G egyik – de korántsem legfontosabb – feladata. Viszont a legtöbb felhasználó erre, a még nagyobb sebességre vár leginkább.

Ugyanakkor miközben az alacsonyabb sávokban jól halad az 5G bevezetése, épp ebben a felső tartományban várat magára a folyamat. Az Európai Unió ugyanis három sávot azonosított úttörő 5G-sávként: a 700 MHz-et, a 3400-3800 MHz-et és a 26 GHz-et. Magyarországon az előbbi két sáv értékesítése már tavaly el is kezdődött: 2019. augusztus 8-án elindult az eljárás. A 26 GHz-cel azonban semmi nem történt azon túl, hogy beazonosították, mint úttörő sávot (lehetséges sávokként azonosították korábban a 32 GHz-et és 42 GHz-et is, de ezeket végül egyelőre elvetették az 5G-vel összefüggésben).

Egyébként a milliméter hullámhossz tartomány egyáltalán nem “kihalt”: nagyon is használják. A 26 GHz-es sávon, ami valójában 24,25–27,5 GHz frekvenciatartományt jelöl 5G esetében, jelenleg állandó helyű pont-pont és pont-többpont rendszerek működnek, főként felhordóhálózati összeköttetések formájában (a gerinchálózat és a hozzáférési hálózat összekötése adathálózatoknál, amikor nincs földi elérés). Így aztán a piaci érdeklődés sem tetten érhető, főleg hogy az erre a sávra vonatkozó szerződések jelentős része 2027-ben jár csak le (de legkorábban is 2024-ig tartanak a foglalások). Persze van megoldás, a felhordóhálózati összeköttetésekre alkalmas lehet a 32 GHz-es tartomány, ahol jelenleg műholdas rádiónavigáció és űrkutatási sávok találhatóak. Mind a spektrummennyiség, mind az egyéb jellemzők alkalmassá teszik a “költözést”.

És hogy mi a határidő? Az EU ide vonatkozó határozata alapján hírközlési szolgáltatások számára már 2020. március 30-ig, illetve december 31-ig kell 26 GHz-es sávban kijelölni és rendelkezésre bocsátani tartományokat. Persze itt csak a 3,25 GHz-es spektrum egy részéről beszélünk, arról is csak abban az esetben, ha a sáv felszabadításának nincs jelentős akadálya.

Ez pedig azt jelenti, hogy egyelőre az 5G a milliméter hullámban nagyon bizonytalan bevezetési határidővel számolhat. Ha a szükséges költöztetések megtörténnek, csak utána kezdődhet meg egyáltalán az értékesítés megindítása, jelenleg azonban még piaci igény sincs erre – írja a NMHH.

Maradnak az alsóbb tartományok, amik azonban szintén képesek lesznek – visszafogottabb – sebességnövekedést adni a 4G-hez képest. A 3400-3800 MHz-es sávból egyébként már sikeresen értékesített sávrészeket az NMHH 2016-ban: a Vodafone Magyarország Zrt. 60 MHz-et nyert, míg a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. 20 MHz-et. Ezek a vállalatok elnyert frekvenciákon tavaly ősszel már megkezdték az 5G-s technológia kiépítését és üzembe helyezését az NMHH információi szerint. A jelenleg zajló eljárásban 2019. szeptember 13-án vettek nyilvántartásba három jelentkezőt: a Magyar Telekom Nyrt.-t, a Telenor Magyarország Zrt.-t és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t.

Az 5G-s milliméter-tartomány, a 24,25–27,5 GHz közötti 3,25 GHz-es sáv egyébként rendkívül széles, minden korábbinál nagyobb teret biztosít, és ez még nem a vége. További 17 gigahertznyi spektrum válik majd elérhetővé a szélessávú mobilalkalmazások számára a 24 GHz felett, a 24.25-27.5 GHz, 37-43.5 GHz, 45.5-47 GHz, 47.2-48.2 és 66-71 GHz tartományokban. A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) által szervezett következő rádiótávközlési világértekezletet legközelebb 2023-ban tartják, ekkor tárgyalhatják ezeket bővebben, de mint látjuk, lesz addig bőven dolgunk a meglévő lehetőségekkel.

A cikkben olvasható információk egy részét az NMHH Kommunikációs Igazgatóságától kaptuk