Immár 25 éve lehet Magyarországon mobiltelefonozni. Az első GSM hívás és a jelenlegi állapot között jókora utat tett meg az iparág, egyes lépések zsákutcának bizonyultak, mások pedig annyira fontosnak bizonyultak, hogy alapvetően határozták meg a mobiltelefonálás jelenét. Tekintsük át most, mik voltak az igazán nagy lépések a mobiltelefonok történelmében, és próbáljuk észrevenni, mik lehetnek most azok az ígéretek, amik átrajzolhatják a fejünkben a képet az okostelefonok lehetőségeiről.

Az első forradalmak

Első hordozható telefon

1973 – A Motorola két mérnöke demonstrált egy mobiltelefonhívást két, egyenként két kilogrammos eszközzel. Megszülettek a mobiltelefonok.

Első GSM hívás

1991 – Ekkor indították a világ első GSM telefonhívását, Helsinkiből. GSM, vagyis Global System for Mobile Communications, ami a mobilos kommunikáció átfogó szabványa, ami meghatározta a fejlesztések irányát a 2G-s hálózatokon. Ezzel indult a legtöbb lényeges változás. Magyarországon 1994-ben a Westel és a Pannon GSM elindította a mobilszolgáltatást, vagyis mi a GSM-et ismertük meg elsőként.

Első GSM telefon

1992 – Bemutatják a világ első GSM telefonját, a finn Nokia 1011-et. Ez a telefon egy teljesen jól hordozható, egy kézben elférő, 495 grammos eszköz volt, szó sincs a korábbi megoldások táskányi méretéről. Nemcsak a GSM hálózat használata volt tehát az áttörés, hanem az a tény is, hogy immár a zsebünkben elfér a telefon – ez ergonómiai okokból rendkívül segítette az elterjedést. A Nokia sokáig meghatározó alakja maradt a mobiltelefon-gyártásnak.

Üzenetküldés

1992 – Elküldik az első SMS üzenetet a Vodafone GSM hálózatán, az Egyesült Királyságban, “Merry Christmas” tartalommal. A rövid üzenetek begépelése, és azonnali elküldése nem csak a kommunikációs ritmust változtatta meg, de a nyelvre is komoly hatása volt. A rövidítések, az ékezetek elhagyása, a központozás fontosságának csökkenése mind olyan hatás, ami ennek is köszönhető. Megjelentek a karakterekkel rajzolt ábrák, hangulatjelek, a smiley-ról pedig nemrég mozifilmet is készítettek.

2007-re a felhasználók csaknem háromnegyede élt a lehetőséggel, hogy szöveget küldjön a hálózaton. A mobiladat-csomagok elterjedésével alternatív, szinte ingyenes üzenetküldésekre is volt mód, ennek ellenére, noha minden jel efelé mutat, az arányaiban nagyon drágán árult SMS a mai napig nem tűnt el a világból.

3G

2002 – Dél-Koreában beindítják az első 3G hálózatot. Soha ennyire fontos különbség nem volt a hálózatok sebessége között, mint ekkor, hiszen – ahogy később, a 2008-as iPhone 3G bemutatóján Steve Jobs szemléltette – a használhatatlanul lassúból a mindennapi használatban is helytálló internetezést valósított meg a telefonokon. 21 másodperc alatt töltött be egy méretes weboldalt (Wall Street Journal) az okostelefon a 3G-s hálózaton (de már korábban is böngészhető volt a site már betöltött része), ugyanez 59 másodperc volt EDGE-en. Hazánkban elsőként a T-Mobile vezette be a 3G-t, 2005-ben.

(Nem) első okostelefon

2007 – Az Apple bemutatja az iPhone-t. Ez korántsem az első okostelefon volt – ennek tekinthetjük már akár a Nokia 9000 Communicatort is 1996-ból -, azonban az első olyan, saját, fejlett operációs rendszerrel megáldott készülék, ami pályára állította és meghatározta a későbbi fejlesztéseket. Az appok vezérelte rendszerlogika, a kezdőképernyő elrendezése, a gomb, amivel vissza lehet térni a kiindulási állapotra: a mai napig velünk vannak.

(Nem) első mobil operációs rendszer

2008 – a Google kiadja az Androidot, ami ugyan önmagában nem tűnt forradalomnak, de végül ez volt az a lépés, ami hozzájárult, hogy ma nem tízféle operációs rendszer közül választunk a piacon, hanem leginkább kettő közül. (Ez lett a Nokia veszte végül).

There is an app for that

2008 – Az App Store bejelentésével az Apple nem számított rá, mekkora forradalmat csinál. Pedig a szabad fejlesztés, alkalmazás monetizálás, 30-70 százalékos elosztás olyan jó ötletnek tűnt, hogy hamarosan az eleinte igazán jól csak 10-15 féle feladatra alkalmasnak tartott okostelefon több száz, ezer módon tudott segítségére lenni a tulajdonosának. Olyan lett, mint a svájci bicska, ezért aztán mindenkinek ilyen kellett.

Persze a legfontosabb app a telefonon a mai napig a böngésző, amivel a weboldalakat lehet elérni. Vannak olyan okostelefonok is, amikkel ez nem lehetséges: a kóser telefonok az ortodox zsidó közösségekben elterjedtek, nem alkalmasak internet-elérésre, szöveges üzenetre fényképkészítésre, és csak néhány, előre beállított számot lehet velük felhívni. Ezek a telefonok, amik több, itt felsorolt forradalmat negligáltak inkább.

A jelen forradalmai

Az okos kamera

A telefonos kamerák fejlődésének iránya eleinte inkább az egyre jobb minőségű kompakt fényképezőgépek elérése felé tartott. A szenzor mérete, a lencsére szabott szűk hely miatt akkora hátrányból indultak a telefonok, ami behozhatatlannak tűnt, de kiderült, hogy van titkos fegyverük is: a mára már nagyon gyors processzorok, a Machine Learning, a minden évben újra fejleszthető dedikált képprocesszok, dupla vagy tripla lencsék.

Ennek köszönhető, hogy mára a telefonos fényképezés egy új műfajjá kezdi kinőni magát a tükörreflexes irány mellett, és a Huawei Mate 20 Prótól elkezdve hihetetlen látószögeket, éjszakai felvételeket láthatunk, a videókhoz pedig olyan hangot rögzíthetnek az eszközök, amikkel egy fényképezőgép, különálló mikrofon nélkül nehezen tudna megvalósítani. Egy telefonban azonban ezek a képességek, a sok jó mikrofon, erős processzor, egyébként is benne vannak, másra is kellenek.

Fizetés mobillal + kártyák tárolása = Pénztárca elhagyása

Ugyancsak megváltoztatta a telefonnal való kapcsolatunkat az, hogy fizetni tudunk vele. Az NFC chipek elterjedésével, és a bankok támogatásával egyre több felhasználóhoz jut el a lehetőség, hogy bármelyik bolti leolvasón fizethessen a mobiljával is. Ha hozzávesszük, hogy egyre több tagsági kártya, belépő, bérlet – és remélhetőleg igazolvány, jogosítvány – is digitálisan elérhető, vagy elérhető lesz a telefonunkon, láthatjuk, hogy a pénztárcánkat is leváltja a mobil. Egy nagy, nehéz tárgyat hagyhatunk ezzel otthon, ez pedig ma már forradalomnak számít.

Biometrikus azonosítás

Az ujjlenyomatok leolvasásával, arcazonosítással eljött a kora annak, hogy többé ne kelljen jelszavakat megjegyezni. A jelszavak régóta a biztonság legfontosabb kapui, mégis az emberi elme számára a legnehezebb feladat ezek helyes kiválasztása, tárolása, ezért aztán a legtöbb visszaélésre is ezek gyér kezelése adhat alkalmat. Ha azonban a kétfaktoros azonosítás egyik faktora, hogy birtokunkban van a mobilunk (what we own), a másik pedig az, hogy a rajta lévő leolvasó azonosít minket (what we are), akkor több nincs szükség semmiféle kód megjegyzésére (what we know).

És hogy mit hoz a jövő?

Akkumulátorok

Az okostelefonok legégetőbb, megoldásra váró problémája az akkumulátor-kérdés. Az akkumulátorok fejlődését jelenleg teljes egészében lenyelik az egyre szebb, nagyobb, egyre több képpontot egy jobban megvilágító kijelzők, egyre fejlettebb processzorok, 3D-s alkalmazások, egyre több antenna, kapcsolat és szolgáltatás. Pedig az átlag felhasználók sokat adnának azért, ha nem kellene a nap végére számolgatni, elérünk-e a töltőig, különösen egy egy-két éves mobil esetében, ahol az akksi már elöregedett.

A másik megoldás, ha nem az akksi kapacitása nő, hanem a készülék energiaigénye csökken. Itt fontos látni, hogy ez irányban is folyamatosak a fejlesztések, az IoT piac arról szól, hogy minél kisebb fogyasztású eszközök és kommunikáció képes legyen elérni a tartós használatot apró akkumulátorokról is.

Machine Learning

A mesterséges intelligencia térhódítása, és annak előszobája, a Machine Learning egyre fontosabb szerepet kap abban, hogy a mobilunkon tárolt adatokból a szoftver ki tudja következtetni, mit is szeretnénk tulajdonképpen, és hogyan tudná megkönnyíteni a munkánkat azzal, hogy a repetitív feladatokat automatizálja számunkra. Ha ez elér egy fejlettségi szintet, tényleg levehet a vállunkról egy rakás terhet.

AR

Az Augmented Reality, vagyis a kiterjesztett valóság az Apple szerint az egyik legfontosabb fejlesztési terület, és nagy erőkkel azon vannak, hogy a mobilos kameránk képére húzott második, digitális valóság egyre elterjedtebb legyen. Mi egyelőre nem látunk ebben ennyi potenciált, zsákutcának érezzük, de előfordulhat, hogy egyszer csak elhoz egy paradigmaváltást.