Egy új iPhone XS ára bruttó 399.990 forint. Ez az (egyik) legdrágább készülék a piacon, és másról sem hallani, hogy ez mennyire sok pénz.

Megéri-e egy telefonért ennyit adni?

De hogy mi a sok, és hogy mi éri meg – viszonyítás kérdése. Szerintem például nem sok ez a pénz egy ilyen telefonért.

És nem, nem azért, mert elvakult Apple-rajongó vagyok, akik ismernek, semmiképp sem sütnék rám ezt a bélyeget. Itt nem a márkáról van szó — azt szokták mondani, hogy az a drága, amit nem használsz. Ha veszek egy nadrágot ötezer forintért, de kiderül, hogy túl kicsi, vagy egyszerűen nem szeretem, akkor az kidobott pénz. Az a legdrágább. Inkább veszek egy nadrágot húszezerért, és sokat használom, mint hogy három nadrágot vegyek ebből a pénzből, amiket végül leginkább fel sem veszek.

Íme eljutottunk az alaptételhez: nem az abszolút ár a fontos, hanem mindig ahhoz kell viszonyítani, hogy mennyit használjuk az adott dolgot.

Ez mindenre igaz, legyen az használati tárgy, szolgáltatás vagy szórakozás. Ha elmegyek masszázsra, és fizetek nyolcezret egy óráért, akkor ez olcsóbb, mint ötezer félóráért (feltéve, hogy szükségünk van egy teljes órára, de ennyire azért a legtöbbünknek szüksége van).

Ugyanez a helyzet a mobiltelefonnal, hiszen ezt a kütyüt ma már nagyon sokat használjuk. Pontosan tudom, hogy én mennyit használom: az iPhone a legfrissebb operációs rendszerrel már mutatja, hogy naponta átlagosan mennyit volt a kezemben. Lássuk: nekem jellemzően napi 2-3 órát számol össze aktív állapotra, de volt már olyan is, hogy több, mint négy óra jött ki. Ebben benne van minden: Spotify, Waze, e-mail, Facebook, podcastok, rádióhallgatás, stb. Egy okostelefon elég sok más kütyüt pótol.

Lássuk, hogy ezt az aktív használatot hány évig bírja, mielőtt újat vásárolunk? Egy okostelefon mai élettartama nagyságrendileg három évre tehető. Ez nem az az időtartam, ami alatt tönkremegy, persze lehet, hogy közben  akkumulátort kell cserélni, de ha nem vágom a földhöz, van rajta telefonvédő, akkor három évnél is tovább bírja. Viszont annál tovább általában már nem használjuk.

Ha azt feltételezzük, hogy három évig napi két órát használjuk a telefont (miközben valljuk be, a szám azért magasabb), akkor ez 2.190 óra használatot tesz ki. Egy iPhone XS esetén ez 182 forintot jelent óránként, ha nem számoljuk a használat utáni eladás maradványértékét. Az olyan sok? Nem tudom, vessük össze más használati tárgyakkal.

Egy ötmilliós autó napi két óra használat mellett három év alatt óránként 2290 forintba kerül, persze itt az eladás árát semmiképp sem szabad figyelmen kívül hagyni. Mondjuk, hogy óránként kicsit kevesebb, mint egy ezres.

Egy 150 ezres 4K-s tévéért ugyanilyen használati gyakoriság mellett 70 forintot fizetünk óránként. Egy biciklit ugyanennyiért vehetünk, és ha tekerünk vele sokat, szintén ennyibe fáj. Mínusz a maradványérték.

Egy fitneszbérlet viszont már többet sóz a nyakunkba, ott heti két edzéssel 600-700 forint is elmegy egy óra élményért, izmosodásért.

Akkor soknak számít 182 forint óránként egy ilyen fontos eszközért, funkció és szórakozás kombinációjáért? Ami nélkül ilyen nehezen tudnánk meglenni? Szerintem nem.

A legtöbb tárgy (vagy szolgáltatás) fajlagos használati költsége ennél jóval nagyobb. Legyen az egy alkalmi ruhadarab, masszázs vagy az autónk. Egyetlen másik eszközünket sem használjuk ennyit, legfeljebb a saját ágyunkat.

Persze elérhetjük mindezt kevesebb pénzért is. A funkciókat 150 ezer forintért (akár kevesebbért is, de akkor már sérülhet a funkcionalitás) is meg lehet oldani. Akkor a fajlagos költség 70 forint lesz, akárcsak egy tévé vagy bicaj esetében. Számít? Persze, de nem biztos, hogy annyira, mint amennyire elsőre megrémültünk.

(Nekem nincs új iPhone XS-em. Egy előző évi iPhone 8-at használok, és nem fogok évente telefont cserélni, mert akkor nem működik a fenti érvelés. És igen, az előző telefonomat is három évig használtam.)