Az SMS egy idejétmúlt, régi technológián működő alkalmazás, ami mindenezek mellett pénzbe is kerül az ingyenes chat-megoldásokhoz képest. És relatíve sok pénzbe, tekintettel arra, hogy összesen néhány karaktert küldünk el olyan 15-20 forintért. Ezért az összegért jellemzően egy üzleti csomagban beszélünk 2-3 percet, amivel sokkal több információt tudunk átvinni.

A kérdés megint aktuálissá vált, mert egyre jobban terjednek az adatkapcsolatokra épülő alternatívák. Ilyen a WhatsApp, a Messenger, a Viber és több más, amik mind tudnak chatelni, de ennél sokkal többre is képesek. Az összes itt felsorolt alternatíva feltételez valamilyen adatkapcsolatot, ez lehet wifi vagy mobil adatkapcsolat (megjegyzem, sima chateléshez bőven elég a 2G is).

És itt nem mehetünk el az iMessage mellett, mivel az alaphelyzetben ugyanúgy működik, mint a fent felsorolt alternatívák, azzal a különbséggel, hogy ha a másik félnek nincs iMessage-je (vagyis iPhone-ja) vagy nincs éppen adatkapcsolata, akkor elküldi sima SMS-ként. Ennek óriási előnyei vannak, de van egy kis apró hátránya is: ha képet, vagy más információt küldök, és a másik félnek éppen nincs adatösszeköttetése, akkor ezt MMS-ként küldi el, amit egyébként senki sem használ, mert rugalmatlan és drága. Ezért lehet az, hogy a számlán megjelenik MMS-küldés, pedig tudja a felhasználó, hogy nem küldött még soha az életben MMS-t, legalább is tudatosan nem.

A chat alkalmazások – amelyek praktikusan ingyen vannak meglévő adatcsomag esetén, mivel alig használnak adatforgalmat – sok másik funkcióval rendelkeznek, ma már szinte mindenki használja:

• Kép- és más információküldés
• Telefonbeszélgetés (ne feledjük, ez volt a telefon eredeti funkciója)
• Videós beszélgetés
• Csoport kommunikáció (chat és telefon)

Sok esetben tudunk PC-ről is chatelni, melynek nagy előnye van, ha hosszabb üzeneteket akarunk küldeni, mert a pötyögés az okostelefonon néha kicsit körülményes. Itt van egyébként egy technológiai választóvonal: miközben ugyanis például a Messenger az e-mail címünket használja azonosítónak, a WhatsApp a mobilszámunkat. Mindkettőnek megvan az előnye és hátránya, így például a WhatsApp PC-s verzióját csak akkor tudjuk használni, ha ott van mellette a telefon is.

Akkor miért is használunk SMS-t (bár egyre kisebb mértékben)? Mert mindenkinek van.

Tudjuk, hogy célba ér. Mert nem tudjuk, hogy a másik félnek van-e chat alkalmazása és ha igen, melyik. Mert nem tudjuk az elérhetőségét a chat alkalmazáson. Mert lehet, hogy van neki, de nem használja. Mivel Facebook elérése nagyon sok embernek van, ezért jó eséllyel Messenger is működik nála, de ebben soha nem lehetünk biztosak. És abban sem, hogy olvassa-e. Ezért, ha valaki ismeretlennek akarok küldeni üzenetet, használom a régi, jól bevált SMS-t. És figyelek arra, hogy ne legyen több 160 karakternél, vagy ha magyar ékezeteket akarok küldeni, 70 karakternél. Mert minek fizetni többet, mint amennyit feltétlenül szükséges?

Ezért sajnos továbbra is megmarad a régi, 90-es években megjelent technológia, pedig ma már senki sem szereti. De kell, mert ez biztos.