Manapság is találkozom szakemberekkel, akik összekeverik a bit és a bájt fogalmát, hiszen hasonlóak, de egy 8-szoros szorzással válthatjuk át egyiket a másikká. Sajnos a két fogalom nagyon hasonlít egymásra és valóban könnyű összekeverni.

Történelmi okai voltak a szétválasztásnak: egy bit egy bináris információt jelöl (0 vagy 1), míg egy bájtnyi biten volt szokás tárolni egy karaktert számítógépen (mielőtt 16 biten tárolták volna). Egy bájt tehát egy karakternek felelt meg, ennyi helyet foglalt a tárhelyen, memóriában mondjuk egy “S” betű.

Bár mindkét mértékegység adatmennyiséget mér, manapság két különböző területen használatosak ezek a kifejezések: adatmennyiség esetén a bájtot, átviteli sebességnél általában az egy másodperc alatt átvitt bitek számát mérjük (a sebesség e tekintetben ugyanaz, mint a sávszélesség, vagyis digitálisan milyen gyorsan tudunk egy bizonyos mennyiségű adatot átvinni az egyik helyről a másikra).

• Sebességet / sávszélességet bit/s-ban mérünk, vagyis mennyi bitet tudunk átvinni másodpercenként. A bit/s rövidítése bps is szokott lenni
• Mennyiséget bájtban mérünk, ami egy bizonyos adathalmaz, ami lehet egy szöveg, egy Internetoldal, egy kép, egy hanganyag, egy videó, egy program vagy bármi más, amit digitálisan tárolunk. A rövidítés B (nagy B)
• 1 byte = 8 bit.

A mai világban senki nem beszél sima bitekről és bájtokról, hanem ezeknek sokszorosáról. Kilo, mega, giga és tera (és így tovább), ahol rövidítve az első betűt használjuk, és 1k = 1024, 1M = 1024 x 1024 stb. Ez tehát eltér az SI előtagok általános váltásától, azonban praktikus szempontból mégis megengedjük magunknak a hétköznapokban, hogy egy kilo mennyiséget 1.000-rel váltsunk, egy megát 1.000.000-val, egy gigát pedig 1.000.000.000-nel, és így tovább. A kilót, megát és a gigát a hétköznapokban már megszoktuk, a többit még talán szokni kell.

És akkor itt jön a nyolcas szorzó. Ha a sávszélességünk 1 Mbit/s akkor egy 1 megabájt anyagot 8 másodperc alatt lehet áthelyezni az egyik helyről a másikra. A nehézség ott kezdődik, amikor belekeverednek az ezres és milliós szorzók, és már nem is olyan könnyű fejben kiszámolni.

Kérdés: Mennyi idő átvinni egy 2 GB-os anyagot, ha a sávszélesség 5 Mbit/s?

Válasz: 2000 (MB, ami pontosabban persze 2048, de megengedjük magunknak az egyszerűsítést) / 5 x 8 (szorzó) = 3 200 másodperc, vagyis közel egy óra. Megjegyzem, mindez egy ideális, garantált sávszélességű, overhead nélküli vonalon; gyakorlatban mindig kicsit lassabban megy. A fenti feltételek miatt érdemes tisztában lenni azzal, hogy egy mobil adatvonalnál például nincs garantált vagy átlagos sávszélesség, ez csak vezetékes adatvonalnál, vagy dedikált mikró összeköttetésnél lehetséges.

És mekkora egy tipikus anyag?

• Egy sima dokumentumot kilobájtokban mérnek.
• Egy Excel fájl már kicsit nagyobb, de jellemzően nem haladja meg a néhány megabájtot.
• Egy jó felbontású fénykép kb. 5 megabájt
• Egy mp3-as zeneszám kb. 1 – 2 megabájt / perc, ami azt jelenti, hogy egy CD-nyi anyag ~100 megabájt. Ehhez képest egy hagyományos CD, ami tömörítés nélkül tárolja a hanganyagot, 700 megabájt lehet.

A legtöbb helyet a videó anyagok foglalják el, és ezek mérete egyre nagyobb lesz a folyamatosan növekvő felbontás miatt. Egy 4k bontású videó kb. 350 megabájtot foglal el percenként, ami egy 100 perces mozifilm esetében 35 gigabájtot jelent!

A mennyiség legnagyobb jelentősége a mobil adatcsomagoknál van. Egy tipikus havi adatcsomag ma 2GB vagy 5GB, igaz vannak ennél jóval nagyobbak is. Bár a Facebookon a videóanyagok nagyon tömörítettek, sok FB videó nézés hamar elviszi a rendelkezésre álló bájtokat, a YouTube videókról nem is beszélve. De ha a barátaimmal sok képet osztok meg, az is könnyen elviszi a rendelkezésre álló adatcsomagomat.

Ha már a hónap 10. napján jön az értesítés, hogy elhasználtam az adatcsomagom 80%-át, az annyira nem vidám. Honnan tudhatom hát, hogy mennyit fogyasztottam el? Több jó, ingyenes szoftver található a Google Play / AppStore-ban, ami elfogadható pontossággal méri az adatforgalmamat (iOS-ben a rendszerbeállítások között is találunk mobiladat-számlálót).

Mindenki érezte már úgy, hogy nagyobb sávszélességre, több mobil adatra lenne szüksége. Meglátásunk szerint a sávszélesség méretezésének a legnagyobb jelentősége mégis az üzleti szférában van, ahol minden sebességnövelést súlyos forintokban mérnek, viszont a késedelem akár még költségesebb lehet. Persze a sávszélesség sem minden, más gyenge műszaki (pl. késleltetés) vagy minőségi (pl. rendelkezésre állás) paraméterek mellett is könnyen panaszkodhatunk az adatkapcsolatunkra.