Hagyjuk is ezt a szót: butatelefon. A kifejezés már önmagában minősít, így esélytelen, hogy pártatlanul álljunk a poszt címében szereplő kérdés megválaszolásához. A butatelefon angolul feature phone. Ez viszont már inkább eufemizmus, mintha annyira ki akarnánk emelni az előnyeit, hogy a hátrányáról megfeledkezünk.

Azt, hogy mi az okostelefon, nagyjából egy évtizede tudjuk. Minden telefon, ami előtte volt, butatelefon, mert a képességei korlátozottak, fejletlen operációs rendszer-szerűség fut csak rajtuk, és bármilyen tevékenység a telefonáláson (és az ébresztő-beállításon) kívül nagyon macerás a segítségével.

Valamiért azonban most megint a butatelefonokról beszélünk. A HMD nevű startup csapata – ami egy rakás egykori Nokia vezérből áll – nemrég bemutatta a megújult 3310-est, 17 évvel az eredeti, hihetetlenül népszerű modell után. Persze a dolog félig egy vicc, hiszen a finn cégóriás inkább az ezzel egy időben megjelenő androidos okostelefonjára helyezné a hangsúlyt. De félig mégis komoly, hiszen megvásárolható, különféle színekben adják ki, és az eredetihez képest azért fejlesztések is történtek: 240×320 pixeles színes kijelző a 84×84-as monokróm helyett, 32 gigabájtos MicroSD-vel bővíthető tárhely, és így tovább.

És szinte biztos, hogy a maga visszafogott módján fogyni fog a készülék. Hogy miért? A feature phone-oknak, vagy butatelefonoknak van egy nagyon hangsúlyos képessége, ami igencsak vonzóvá teszi a telefont a mai vásárlók szemében. Ez pedig az akksiidő: az új 3310-es egy hónapig készenlétben áll, ha nem nyúlunk hozzá, és akár reggeltől estig folyamatosan beszélhetünk rajta, mire lemerül. Azért pedig már tíz éve könyörögnek a felhasználók, hogy az okostelefonok végre szintén több napig bírják, ne kelljen folyton töltögetni. Hiába: az egyre vékonyabb, egyre több push szolgáltatást felmutató, egyre energiaéhesebb adat-chipeket és egyre nagyobb, színesebb kijelzőket használó okostelefonok természetesen minden évben többet fogyasztanak. Ezzel pedig az áttörés felmutatni képtelen akkumulátor-ipar épphogy fel tudja venni a versenyt.

Az emberek olyan régóta várnak arra, hogy egy tevékeny nap felénél ne döbbenjenek rá, hogy lemerül a telefonjuk, hogy lassan bármire képesek. Igen, még arra is, hogy butatelefont vegyenek. Ehhez már csak egy kis lökés kell, amit a telefon kitalálói meg is adnak. Egy ideológia, ami mentén még könnyebb lesz újra butatelefont értékesíteni. Így hangzik.

“A felhasználók már nagyon belefáradtak, hogy az appok folyton elterelik a figyelmüket.”

A butatelefonokat tehát ezentúl hívjuk csak nyugodtan akksitelefonoknak. Valójában ez az egyetlen képesség, a feltöltések között eltelt napok száma mutatja meg, miért lehet megint kereslet ezekre a készülékekre. Persze ahogy a 3310, úgy ez is: félig vicc csupán.