Mi kell ahhoz, hogy a Facebook összeomoljon?
Egyre inkább rájár a rúd a Facebookra. Nem elég, hogy már ezen a platformon keresztül avatkoznak bele leghatékonyabban a választásokba az úgynevezett hack-and-leak módszerrel, ami a digitális háború első hadosztályának tekinthető, de a szerverekről kikerült felhasználói adatoktól, csalódást okozó negyedéves eredményektől és elcsalt videómegtekintési számoktól hangos a média.
A most tapasztalható híradások alapján a Facebook kizárólag arra jó, hogy újságírókat rúgjanak ki, emberek tömegét vezessék félre, valamint engedélyük nélkül osszák meg magánügyeiket különféle hacker-csoportokkal. Amik, mondanom sem kell, nem a Facebook elsődleges működési céljai voltak.
A sok botrány várhatóan még nagyobbra duzzad ezekben a hónapokban, ilyenkor kijön a gőz minden eresztéken, és a kisebb problémák is padlórengető dilemmákká nőnek. A kérdés pedig ott motoszkál a fejünkben: vajon ez a Facebook vége?
“Négy ok, ami miatt a Facebook 2017-re összeomlik” címmel olvasgatok épp egy 2014-es cikket (2013-2014-ben több hasonló cikk is született a témában). Ebben azt állítják elemzők, hogy a Facebook túl öreg, nem cool, túl sok hirdetés jelenik meg rajta, nem innovatív, ezek miatt pedig vesznie kell. Nos, ezek egyike sem bizonyult komoly problémának, a valódi gondokra akkoriban senki sem gondolt. A kiberháborút, nemzetbiztonsági kockázatot nem jósolták előre.
Mi kell valójában ahhoz, hogy a Facebook összeomoljon?
Többféle módon is bekövetkezhet a baj. Egyrészt a felhasználók otthagyják a platformot, az kiüresedik, ezért a hirdetők elmennek, a részvény zuhan, a céget felszámolják. Vajon van-e arra utaló jel, hogy tömegesen elhagyják a platformot?
Ez alapján nincsenek. Legalábbis a Statista elemzése szerint semmi hasonló trend nem látszik, noha a napi aktív userek száma legutóbb nem lett akkora, mint amekkorára számítottak, és több híresség is a Facebook bojkottjára szólított fel. Ez a forgatókönyv mégsem valószínű: az emberek nemcsak hozzászoktak a Facebookhoz, de függőségi viszonyt alakítottak ki vele, sokan pedig ezzel azonosítják az internetet.
A másik lehetőség, hogy a cég hirdetői hagyják ott a platformot, így elapadnak a cég bevételei. Ehhez egy szaftos PR botrány kell, vagyis egy olyan állítás, ami után a cégnél költeni pénzt cikivé vagy veszélyessé válna. Noha úgy érezzük, hogy a mostani botrányok már ezt a lehetőséget csiklandozzák, valójában nincs szó erről. Amíg a felhasználók ezen a platformon vannak, és onnan tájékozódnak, addig köztes csatornaként a hirdetők sem nagyon fanyalognak, hacsak nem a saját adatbiztonságuk forog kockán.
A harmadik lehetőség, hogy elsőként a részvényesek távoznak. Ehhez szintén hozzájárulhat egy PR botrány, de még inkább több kiábrándító negyedéves pénzügyi eredmény. És a Facebook részvényei nem túl egészségesek: a júliusi 209 dolláros csúcsig meredeken emelkedve vezetett az út, akkor viszont elindult egy tartósabb lejtmenet, a mostani 147 dollárig. És ebben van a Facebook gyengesége: egyszerre veszélyezteti, noha nem túl hevesen, a második és a harmadik forgatókönyv.
A felhasználók olyanok, mint a fa gyökere: akármi történik hivatalosan a felszínen, a user-bázis mérete és szokásai stabilan tartják a vállalatot. De elég nekik egyetlen heves bizalomvesztés, vagy annak az érzete, hogy a Facebook hivatalosan is gyenge, életképtelen. Ha ebben a pillanatban látnak maguk előtt alternatívát, átrepülhetnek rá.
Sokan a MySpace-t emlegetik: a közösségi oldal a Facebook 2008-as piacra lépése után tűnt el gyorsabban, mint amilyen gyorsan felbukkant. Azt gondolhatnánk, hogy a Facebook is ilyen sebesen képes lenne eltűnni, ha egy másik szolgáltató átvenné a helyét egy innovatív megoldással. Ezzel az elmélettel csak az egyik baj az, hogy nehezen elképzelhető egy ilyen cég.
Kevesen tudják, hogy a MySpace a mai napig létezik, működik. Csak befagytak a számai: 2015-ben havi 50 millió egyedi felhasználót mértek, a csúcson 75,9 milliót számoltak. Ez, összevetve a Facebook 2,2 milliárd felhasználójával, kevésnek tűnik, de jól mutatja:
az összeomlás nem is annyira összeomlás. Csak megállás, azzal a kitétellel, hogy ami megállt, azt szokás halottnak tekinteni, és úgy is viselkedni vele.
És a Facebook növekedésének határa az internet növekedése. Az pedig nem áll túl jól. A cégnek azonban vannak még védőhálói.