Egyértelműen látszik, hogy az IoT hatalmas boostot ad a vállalatoknak a következő öt évben: azok, akik sikeresen tudják implementálni, és a kísérleti fázisból felskálázni az IoT megoldásokat, sokat nyerhetnek. Akik pedig nem sikeresek ezen a téren, vagy valamilyen okból nem tudják, vagy nem akarják tartani a lépést ezekkel a cégekkel, nagyon lemaradnak majd.

Az IDC piacelemzői szerint Magyarországon 2016-ban 570 millió dollár IoT-beruházást hajtottak végre, míg 2021-re ez a szám a piacot követve kétszeresére nő majd.

Persze ezek az állítások nem sokat segítenek azokon a cégeken, akik egyáltalán nincsenek tisztában ennek a versenynek a jelentőségével. Számukra érdemes elolvasni a Capgemini legfrissebb jelentését, amit egyszerűen erre a linkre kattintva tehetnek meg. Meg fog változni a hozzáállásuk.

A piackutatók 316 interjú alapján állították össze a felmérésüket, az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Franciaországban, Németországban és Kínában kérdezősködtek. És nagyon meglepő állításokat rajzolódtak ki a válaszokból.

Egyrészt arról, mennyire térül meg egy IoT beruházás egy vállalatnak. Nos, a Harley Davidson számára nagyon is: miután beruháztak egy IoT-kompatibilis gyártóüzemre, ahol az egyedi motorokat készítik, a költségeik 200 millió dollárral csökkentek, a kieső idők összezsugorodtak, és persze a hatékonyság emelkedett. A cég teljes profitabilitását 3-ról 4 százalékra emelte a lépés.

A Rolls-Royce az IoT-val növelte a repülőgép motorok hatékonyságát, optimalizálta a repülési útvonalakat. Becslések szerint 1%-kos csökkentéssel gépenként, évente 250 ezer dollár megtakarítást realizálnak. A Royal Dutch Shell egy 87 ezer dolláros beruházása egymillió dolláros megtérülést eredményezett, ami során 80 olajmezőt figyelt Nyugat-Afrikában, amivel a kitermelést jelentősen növelni tudta. A vállalat jelentése szerint az IoT eszközök bevezetéésével csökkent a karbantartási látogatás és a leállások száma, vagyis azonnali megtakarítást eredményeztek.

Miközben a régiónkban a szállítmányozás, a gyártás majd a közműágazat költi a legtöbbet az IoT-re, addig a jelenlegi felmérés szerint világszerte a gyártási folyamatokat, a bolti eladást, a telekommunikációt és az energiaipart támogatják legtöbbször hálózatba kapcsolt gépekkel.

A felmérésből egyébként kiderül az is, hogy a nagyvállalatok egy kis hányada nagyon ügyesen használja ki az új lehetőségeket: a kísérleti IoT use case-eik több mint fele lesz tényleges projekt, ezekkel pedig új bevételekre és nagy hatékonyságnövelésre tesznek szert. Csupán 8 százalékuk tartozik az elit csoportba: ők azok, akik a következő években elhúznak majd, mert megragadták a lehetőségét valaminek, ami korábban egyáltalán nem is létezett.